Etikai eljárásrend
Az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (a továbbiakban: AKAPE) Etikai Bizottságának (a továbbiakban: EB) célja annak elősegítése, hogy a tagjainak magatartása megfeleljen a pszichoterapeuta szakma írott és íratlan szakmai és erkölcsi normáinak. Védelmezi a hivatásuknak megfelelően élő és szakmájukat annak írott és íratlan szabályi szerint művelő pszichoterapeutákat, de fellép azokkal a pszichoterapeutákkal szemben, akik a szakmai, etikai szabályokat megszegik.
Az EB a döntéshozatalában a Pszichoterapeuták Etikai Kódexében foglaltak, valamint a pszichoterapeuta tevékenység ellátására vonatkozó mindenkori érvényes jogi szabályozók és etikai normák szerint jár el.
Az AKAPE EB figyelemmel kíséri és követendőnek tekinti a Pszichoterápiás Tanács Szövetség Egyesület Etikai Kódexében és Etikai Eljárásrendjében megfogalmazott alapelveket.
1. Az AKAPE Etikai Bizottságának jogállása
Az EB az AKAPE Alapszabályában és Szervezeti Működési Szabályzatában rögzített módon, az AKAPE állandó szerve.
Az EB döntései az AKAPE tagjaira vonatkoznak.
Az EB az AKAPE legfőbb döntéshozatali szerve, a Közgyűlés felé tartozik felelősséggel. Tevékenységéről legalább évente egyszer az AKAPE Közgyűlésének beszámol.
2. Az AKAPE Etikai Bizottságának szervezeti felépítése
2.1. Az AKAPE EB székhelye megegyezik az AKAPE mindenkori székhelyével.
2.2. Az AKAPE EB képviselete, az EB elnöke
Az EB-t az EB elnöke képviseli.
Elnök csak aktív-analitikus módszerspecifikus képesítéssel, és ilyen minőségében legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakpszichoterapeuta lehet.
Az elnök érdemi döntést egyedül nem hozhat.
2.3. Az EB tagjai, szervezete
A z AKAPE EB az elnökből és két választott bizottsági tagból áll.
Az EB elnökét az AKAPE Közgyűlése választja meg 4 évre. Az EB másik két tagját az Eb elnöke választja ki az egyesület tagjai közül. A leköszönő bizottság mindaddig köteles a feladatait ellátni, amíg – mandátuma lejártát követően – az újonnan választott bizottság nem kezdi meg a működését.
2.4. Etikai kérdésekben eljáró szervek
Az etikai eljárások során első fokon az AKAPE EB jár el.
Az AKAPE másodfokú etikai szerve az AKAPE Közgyűlése. A másodfokra került ügyek kivizsgálására az AKAPE Elnöke a tagságból legalább 3 fős Tényfeltáró Bizottságot (TB) hív életre. Nem lehet TB tag, aki az EB munkájában tagként, vagy felkért közreműködőként részt vesz. A TB a Közgyűlés elé tárja vizsgálatának eredményeit, és ezek ismeretében a Közgyűlés hozza meg az üggyel kapcsolatos határozatot.
2.5. Az EB tagsága
Az EB tagja lehet az az AKAPE tag, aki legalább pszichoterapeuta, vagy klinikai szakpszichológusi címmel rendelkezik, és aki legalább 5 éve klinikai gyakorlatot folytat.
A tagság megszűnik a tag:
– lemondása esetén,
– visszahívása esetén,
– ha valamely taggal szemben jogerős elmarasztaló határozat van érvényben,
– a tag halála esetén.
2.6. Az EB tagsággal kapcsolatos egyéb rendelkezések
Az Eb tagot az EB elnöke csak írásos, indoklással alátámasztott határozatban hívhatja vissza.
Az EB bármely tagja bármikor indoklás nélkül lemondhat. A tag a lemondását írásban kell beterjesztenie az EB elnökének. Az EB elnöke a soron kívüli lemondását írásban kell az AKAPE Közgyűlése felé felterjesztenie.
Az EB tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles a nála lévő valamennyi folyamatban lévő ügy dokumentumát az EB elnökének jegyzékkel átadni.
A tagot megszűnt EB tagsági viszony után is tovább terheli a titoktartási kötelezettség.
2.7. Összeférhetetlenség, elfogultsági kifogás
Az EB tagjaként, valamint szakértőként nem járhat el:
– aki ellen etikai eljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
– akit etikai vétség miatt jogerősen elmarasztaltak,
– aki az eljárás alá vont pszichoterapeuta hozzátartozója,
– akinek a tanúként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
– a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
– akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Az etikai eljárásban résztvevő tag haladéktalanul köteles bejelenteni és Eb tagságáról lemondani, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. A bejelentést indoklás nélkül is megteheti.
Ha az EB tag maga jelenti be az összeférhetetlenséget, e bejelentést az EB köteles elfogadni.
Ha olyan körülmény merül fel, amely az etikai eljárásban résztvevő TB tag vagy szakértő elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont pszichoterapeuta elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsági kifogás emelésének lehetőségére az eljárás alá vont pszichoterapeutát az eljáró bizottság elnökének figyelmeztetnie kell.
Eljáró bizottsági tagokkal szembeni összeférhetetlenségi ok, illetve az elfogultsági kifogás kérdésében – konzultálva a bizottsági tagokkal – az EB elnöke határoz.
Az EB az összeférhetetlenségi, illetve elfogultsági kifogás tárgyában írásbeli határozatot hoz. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A felmentett tagot továbbra is terheli a titoktartási kötelezettség.
3. Az EB működése, határozathozatal
3.1. Az EB ülések rendje.
Az EB üléseit szükség szerint tartja.
Az EB üléseit az elnök hívja össze, legfeljebb az ülés időpontja előtt 8 nappal. Rendkívüli esetben az ülés telefonon is összehívható.
Az ülésekről az elnök, vagy az elnök által kijelölt tag emlékeztetőt, illetve jegyzőkönyvet készít.
Az EB által hozott határozatokat a Határozatok Könyvében kell rögzíteni.
Az EB munkájával összefüggő adminisztratív feladatokat az EB tagjai látják el, beleértve a Határozatok Könyvének naprakész vezetését, a kérelmek, beadványok iktatását, jegyzőkönyvek, emlékeztetők vezetésével összefüggő adminisztratív feladatokat.
3.2. Határozatképesség
Az EB akkor határozatképes, ha az elnök és tagok közül legalább 1 fő az ülésen jelen van. Kivételes esetben a távollévő tag telefonon, vagy elektronikus úton (pl. skype) is bekapcsolódhat az EB munkájába, így az EB határozatképes.
Ha az EB határozatképtelen, az elnök azonnal új ülést hív össze.
3.3. Titoktartás
Az EB működésének alapelve: bizottságon belül a teljes nyíltság, kifelé a teljes titoktartás.
A titoktartási kötelezettség vétkes megszegése a bizottsági tag visszahívását megalapozó etikai vétség.
A titoktartási kötelezettség megszegése tárgyában az EB határozatban dönt.
A titoktartási kötelezettség az eseti szakértőket és az EB ülésein, illetve eljárásaiban tanácskozási joggal résztvevő valamennyi személyt, beleértve az adminisztratív feladatokat ellátó személyt is, kötelezi. A titoktartási kötelezettségre az EB elnökének a résztvevőket figyelmeztetnie kell.
Az EB kiemelt figyelmet fordít arra, hogy eljárásai során az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartsa.
Az EB az etikai eljárásaival, határozathozatalával összefüggő valamennyi dokumentum kezelésénél betartja a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
3.4. Határozathozatal
Az EB döntéseit határozati formában hozza meg. A határozatokat az EB tagjai nyílt szavazással konszenzussal hozzák. A szavazáson csak az EB tagjai vehetnek részt.
Az EB bármelyik tagja kérheti, hogy az EB elnöke rendeljen el titkos szavazást.
A határozatot írásba kell foglalni, és abban az alábbiakat kell rögzíteni: A döntés
– tárgya
– tartalma
– időpontja
– hatálya
– a döntést támogatók, illetve ellenzők aránya.
Az EB határozatait, a folyamatot végigkísérő, évenként 1-től kezdődő sorszámmal kell ellátni, és sorrendben kell felvezetni a Határozatok Könyvébe.
4. Az EB-hez érkezett panaszok alapján lefolytatott etikai eljárásokra vonatkozó szabályok
4.1 Az EB feladatköre, hatásköre
Az EB hatásköre az AKAPE rendes tagjaira terjed ki.
4.2. A hatáskör vizsgálata, a hatáskör hiányának megállapítása
Az EB minden elé kerülő ügyben első lépésben megvizsgálja, hogy az ügy a hatáskörébe tartozónak tekinthető-e.
Amennyiben az EB azt állapítja meg, hogy az adott kérdésben nincs hatásköre, a hatáskör hiányának megállapításáról határozatot hoz, és erről az érdekelteket írásban értesíti. A hatáskör hiányát megállapító határozatát sorszámmal ellátva, és az áttekintett dokumentumokat csatolva, bevezeti a Határozatok Könyvébe.
Nincs hatásköre, tehát nem jár el az EB azokban az ügyekben, amelyekben az ügy elbírálása jogszabályban foglalt rendelkezés alapján valamely hatóság, bíróság, intézmény, munkáltató stb. hatáskörébe tartozik.
4.3. Az etikai eljárás megindításának feltételei
Az AKAPE EB az általa az alábbi szempontok szerint előzetesen megvizsgált és megalapozottnak tartott bejelentés alapján, vagy hivatalból indíthat etikai eljárást.
4.3.1. Etikai kérdésben bejelentést írásban az AKAPE Ügyvezető Elnökénél kell megtenni, melyet az elnök továbbit az Etikai Bizottság Elnökének.
4.3.2. Az EB csak írásban beérkezett panaszt bírálhat el. A beadványban rögzíteni kell a panaszos nevét, lakcímét, telefonszámát, a panasszal érintett pszichoterapeuta nevét, a rendelés címét, telefonszámát, a panasz tárgyát, a panasz lényegét, a panaszra okot adó konkrét cselekmény leírását, és annak időpontját.
4.3.3. Etikai vétségről panaszt tehet:
– a kliens, vagy annak törvényes képviselője
– az AKAPE kiképzői által vezetett képzésében résztvevő hallgató,
– az az egyesületi tag, aki súlyos etikai vétséget tapasztal
4.3.4. Az EB-hez érkező panaszt haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, a folyamatot végigkísérő, évenként 1-től kezdődő sorszámmal kell ellátni, és sorrendben kell felvezetni a külön e célra szolgáló Határozatok Könyvébe.
4.3.5. Minden beérkezett panasz tényéről és annak tartalmáról az EB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett terapeutát.
4.3.6. A névtelenül, vagy nem azonosítható panaszostól érkező, vagy az olyan panaszt, amiből nem állapítható meg, hogy kire vonatkozik (pl. ki a vélelmezett vétséget elszenvedő fél) az EB vizsgálat nélkül elutasítja.
4.3.7. A panasz kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni, hogy
– a panasszal érintett kérdésben van-e az EB-nek hatásköre
– a beterjesztés megfelel-e a 4.3.2 és a 4.3.3.-ban részletezett feltételeknek
– a panasz elévülési időn belül érkezett-e,
– a panaszban foglalt konkrétumok alapján megállapítható-e olyan tényállás, amely alapján etikai eljárás indítható
4.3.8. Etikai vizsgálat a 4.3.7-ben felsorolt kritériumok teljesülésekor indítható. A vizsgálatot nem igénylő ügyeket a jelen pontban meghatározott szabályok értelemszerű alkalmazásával kell regisztrálni. Amennyiben a feltételek hiányában vizsgálat nem indítható, erről a beterjesztőt és az érintett terapeutát írásban értesíteni kell.
4.3.9. Ezen ügyekről az EB elnöke az AKAPE Közgyűlését a soron következő ülésen, indokolt esetben soron kívül is tájékoztatja.
4.3.10. Az EB köteles hivatalból etikai eljárást indítani abban az esetben, ha a Pszichoterapeuták Etikai Kódexe és jelen szabályzat hatálya alá tartozó pszichoterapeuta, más pszichoterapeutával szemben megalapozatlanul etikai eljárást kezdeményez.
4.4 Etikai vétség
4.4.1. Etikai vétséget követ el az AKAPE azon tagja, aki a Pszichoterapeuták Etikai Kódexében foglaltakat vétkesen megszegi, így különösen:
– aki a pszichoterapeuta tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi
– akinek a pszichoterapeuta tevékenységen kívüli vétkes magatartása a pszichoterapeuta szakma tekintélyét csorbítja.
4.4.2. Elévülés
Nem indítható etikai eljárás az etikai vétséget megalapozó cselekmény elkövetésétől számított 3 év eltelte után.
Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségével együtt évül el.
4.5. A szankcionálás és annak formái
4.5.1. Az Eb az etikai vétség megállapítását követően szankciókat hoz. Az etikai vétséget elkövető taggal szemben alkalmazható szankciók a következők:
– figyelmeztetés
– megrovás,
– kizárás az AKAPE-ből.
Azon határesetekben, amikor minden kétséget kizáróan nem állapítható meg etikai vétség, de a terapeuta magatartása mégis elmarasztalható, az EB e magatartásra felhívja a terapeuta figyelmét. A figyelemfelhívás nem minősül etikai szankciónak.
Az EB határozatával szemben fellebbezésnek lehet helye, amelyet írásban, az AKAPE Elnökének és az Etikai Bizottság Elnökének egyidejűleg kell benyújtani.
4.6. Az etikai határozat
A EB által lefolytatott ügyekben hozott döntésről a panaszost és az eljárás alá vont pszichoterapeutát indoklással ellátott etikai határozattal kell értesíteni. A határozatot az EB elnöke írja alá.
Az etikai eljárás során hozott határozat rendelkező részből és indoklásból áll.
4.6.1. A rendelkező résznek tartalmaznia kell a következőket:
– iktatószám,
– a döntést hozó szervezet megnevezése,
– a panaszos neve, a panasz tárgya,
– az eljárás alá vont pszichoterapeuta neve, lakcíme,
– a panasz tárgyában hozott döntés,
– a döntés indoklása,
– tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségről.
4.6.2. Az indoklásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont személy védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat, a megsértett jogi vagy etikai normákat, valamint a figyelembe vett körülményeket.
A határozathozatalra egyebekben a 3.4. pontban foglaltak érvényesek.
4.7. Fellebbezés
4.7.1. Amennyiben az eljárás alá vont pszichoterapeuta az etikai határozatot magára nézve sérelmesnek tartja, másodfokon fellebbezéssel élhet az AKAPE Közgyűlésénél, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban, az indokok feltüntetésével, az AKAPE Elnökének és egyúttal az EB Elnökének címezve kell benyújtani.
A fellebbezés az etikai határozat végrehajtására halasztó hatályú.
4.7.2. Az AKAPE Elnöke a fellebbezés kézhezvételekor
rendkívüli közgyűlést hív össze
a 2.4.2. pont értelmében Tényfeltáró Bizottság felállítását kezdeményezi
az EB-től bekéri az ügy valamennyi iratát – a fellebbezésre nyitva álló időn belül – és átadja a Tényfeltáró Bizottságnak.
4.7.3. Az AKAPE Tényfeltáró Bizottság (TB) eljárása
4.7.3.1. Az AKAPE TB a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
4.7.3.2. A TB a fellebbezést az iratok tanulmányozása után
– a rendelkezésre álló iratok alapján, tárgyaláson kívül döntési javaslatot hoz, amelyet jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszt
– az iratok kiegészítését kéri, majd az előző pont szerint jár el
– a rendelkezésére álló tényeket a Közgyűlés elé tárja, és aktívan közreműködik a Közgyűlés által lefolytatott etikai tárgyalásban.
4.7.4. Amennyiben az AKAPE Közgyűlése a fellebbezést tárgyalás keretében bírálja el, a tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy és/vagy képviselője, az AKAPE EB elnöke/képviselője is felszólalhat.
4.8. Az AKAPE Közgyűlés határozata
4.8.1. Ha a Tényfeltáró Bizottság álláspontja szerint az AKAPE EB határozata megalapozott, a Közgyűlés a fellebbezést elutasítja.
4.8.2. Ha az AKAPE EB etikai határozata megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz, vagy eljárási hiba történt, a Közgyűlés az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, szükség esetén a tényállást kiegészítheti, bizonyítási eljárást folytathat le, és az AKAPE EB-t új eljárásra utasítja, vagy az első fokú határozatot megváltoztatja és a fellebbezés keretei között az ügyben érdemi határozatot hoz.
4.8.3. A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
4.8.4. A jogerős etikai határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont terapeuta és a panasz előterjesztője részére is.
5. A panaszok elbírálásának menete
A bejelentést a kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálnia az Etikai Bizottságnak.
5.1. Az EB az elé került bejelentéssel kapcsolatban eldönti, hogy a bejelentés a 4.2. pont szerint a hatáskörébe tartozik, vagy sem.
5.2. Az EB a 4.3. alatt részletezett szempontok alapján megvizsgálja és eldönti, hogy a bejelentésben foglaltak alapján indítható-e etikai vizsgálat.
5.3. Amennyiben a bejelentésben foglaltak elégségesek az etikai vizsgálat elindításához, az EB elindítja az etikai vizsgálati eljárást. Ennek keretében az EB feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt, meghallgathatja a panaszost, meghallgathat tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet.
5.5. az EB, a kielégítő szintű eljárás lefolytatása végeztével, a következő intézkedések valamelyikét teszi:
– megszünteti az etikai eljárást
– megállapítja az etikai vétséget, és a jelen szabályzatban 4.5.-ben meghatározott szankciók valamelyikét alkalmazza
5.6. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Határozatok Könyvében foglaltak mellékleteként kell kezelni.
5.7. Az EB-nek mindvégig maximálisan törekednie kell a titoktartási kötelezettség betartására, a panaszos és az érintett kliensek személyiségi jogainak védelmére, az adatkezelés szabályaira, és az eljárás alá vont személy jogainak tiszteletben tartására.
5.8. A jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv minimális tartalma a következő:
– a tárgyalás/meghallgatás helye, ideje,
– az EB jelenlévő tagjainak neve, a jegyzőkönyvvezető neve, az eljárás alá vont pszichoterapeuta neve, lakcíme, rendelőjének címe
– a tárgyaláson jelenlévő további személyek neve, jelenlétük minősége,
– a panasz tárgya, lényege,
– az ügyben tett nyilatkozatok lényeges tartalma.
A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevő és a EB tagjai írják alá.
6. Az eljárás alá vont tag meghallgatása az EB által
A EB által lefolytatott tárgyalásra az eljárás alá vont személyt olyan módon kell megidézni, hogy a kézbesítés azonosítható legyen, és az idézést az eljárás alá vont személy legkésőbb a tárgyalást 15 nappal megelőzően kézhez vegye.
Az eljárás alá vont személy – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – kérheti a tárgyalás más időpontban történő megtartását.
Az eljárás alá vont személy köteles az üggyel összefüggő tájékoztatási kötelezettségének
eleget tenni, ezen belül: a panasz megítélése szempontjából lényeges adatokat korrekten az etikai bizottság tudomására hozni.
Nem állapítható meg annak a kötelezettségszegése, aki tájékoztatási kötelezettségének a titoktartási kötelezettségére hivatkozással nem tesz eleget, mindaddig, míg az alól az arra jogosult fel nem mentette.
A tárgyalástól való távolmaradás esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani, amelyet az AKAPE EB elnökének kell címezni, legkésőbb az elmulasztott tárgyalás időpontját követő 15 napon belül, akadályoztatás esetén az akadály megszűnését követő 15 napon belül, de nem később, mint 3 (három) hónappal az elmulasztott tárgyalás időpontja után.
Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, vagy nem nyilatkozik, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani, és nyilatkozattétel nélkül is lehet dönteni az ügyben. Erről a személyt az idézésben tájékoztatni kell.
Az eljárás alá vont személy az eljárás során igénybe vehet képviselőt. A képviselő igénybevétele azonban nem mentesíti a személyt az alól, hogy személyesen tegyen nyilatkozatot.
7. Az AKAPE Közgyűlés, mint a másodfokú etikai eljárás lefolytatója
7.1. Az AKAPE másodfokú etikai szerve az AKAPE Közgyűlése.
7.2. A Közgyűlés működésére az AKAPE Alapszabályában és Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az etikai eljárás során is érvényesek. Ezen alap szabályozókon túlmenően, ha a Közgyűlés az AKAPE másodfokú etikai eljárást lefolytató szerveként funkcionál, az etikai eljárásban 2.4.; 4.7.; és a 4.8. pontok alatt írott speciális szabályozók szerint is működik.
7.3. A Közgyűlés, a megfelelő szintű eljárást lefolytatása végeztével, a következő intézkedések valamelyikét teszi:
– megszünteti az etikai eljárást
– kisebb súlyú etikai vétség esetén írásban hívja fel a panasszal érintett pszichoterapeuta figyelmét a követendő etikai és egyéb szabályokra
– megállapítja az etikai vétséget, és a jelen szabályzatban 4.5.-ben meghatározott szankciók valamelyikét alkalmazza
8. Záró rendelkezések
Az itt nem szabályozott kérdésekben az AKAPE Alapszabályában, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv-ben foglaltak az irányadók.
Ezt az Eljárásrendet az AKAPE közgyűlése 2017 04. 01 – én szavazás útján jóváhagyta.
1Az 2014.06.07-én kelt, az SZMSZ-be foglalt, jelenleg is érvényes Etikai Eljárásrend továbbfejlesztéseként