SZMSZ

SZMSZ

Aktív-analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének

Szervezeti Működési Szabályzata

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták az Aktív – analitikus Pszichoterapeuták Egyesületét.

Az Egyesület működését meghatározó általános jogszabályok:

  1. Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény

  2. Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései.

  3. Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény.

  4. Pszichológusok Etikai Kódexe.

  5. Pszichoterapeuták Etikai Kódexe.

  6. Orvosok Etikai Kódexe.

Az Aktív-analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének 2014. június 07.-i közgyűlése az alábbi Szervezeti Működési Szabályzatot fogadta el.

I.

Az Egyesület adatai

  1. Az Egyesület neve: Aktív-analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete

  1. Az egyesület rövidített elnevezése: AKAPE

3. Az Egyesület székhelye: 1124 Budapest, Lejtő u. 24.

4. Az Egyesület működési területe: Magyarország

5. Az Egyesület honlapja: www.aktiv-analizis.com

II.

Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:

  1. az aktív-analitikus pszichoterápia hagyományainak ápolása

  2. új hatékony, rövid pszichoterápiás módszerek kutatása és adaptálása, a speciálisan magyar kulturális viszonyokhoz.

  3. aktív-analitikus módszerspecifikus elméletet és technikát rendszerezi, továbbadja az ismereteket.

2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek elfogadják az elveit és segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

4. Az Egyesület feladatai:

  1. elősegíti tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, információs tapasztalatcseréjét.

  2. tagságát összefogja, érdekképviseletét biztosítja és tevékenységét támogatja,

  3. képzésüket továbbképzésüket és kutatásokat szervezi és összehangolja,

  4. kapcsolatokat létesít a magyar és nemzetközi pszichoterápiás szervezetekkel, amelyeknek az egyesülettel azonos, vagy rokon jellegű céljai vannak,

  5. az újabb és hatékonynak bizonyuló módszereket az aktív-analitikus pszichoterápia hagyományainak ápolása mellett az érdeklődő szakemberek számára elméleti és gyakorlati szinten továbbadja,

  6. eredményeiket a neurózisok és személyiségzavarok különböző formáinak gyógyításában alkalmazza

  7. eredményeiket a pszicho-és medicopedagógia eszközével is terjeszti.

  8. az aktív-analízis eszme és gyakorlati rendszerét tudományos fórumokon képviseli

  9. az Egyesület az aktív-analízis elméleti és gyakorlati ismereteit terjeszti, tudományos fórumot szervez, könyvet, jegyzetet készít

  10. kapcsolódik más egyesületek szakmai programjaihoz ill. szakmai eseményeket szervez és lebonyolít

  11. az aktív-analízist a módszerspecifikus képzés és továbbképzés keretében oktatja, illetve képez (önismeret, szupervízió, szeminárium)

III.

Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési kérelmében vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

  1. Rendes Tagság: Rendes tagként felvételét kérheti aki:

  1. Pszichológus, orvos, pedagógus, szociálismunkás vagy más egyéb humán segítő alapdiplomával rendelkezik, vagy segítő szakértő kiképzésben vesz vagy vett részt.

  2. Nem humán diplomával rendelkező azon személy, aki elvégezte az Aktív-analitikus elméleti szemináriumot.

  3. Vállalja az egyesület céljainak megvalósításához szükséges feladatokban való aktív részvételt.

  4. Elfogadja és önmagára nézve szabályozóerejűnek tartja az Orvos etikai, ill. Pszichológusok etikai kódexét.

  5. Vállalja az éves tagdíj megfizetését.

  6. Magára nézve kötelezőnek tartja, hogy részt vesz a szervezett képzések valamilyen formájában.

  7. Aktívan részt vállal az egyesület munkájában.

  1. A tagság kritériumai:

  1. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján, melyhez rövid szakmai önéletrajzát, motivációs levelét, publikációs jegyzékét és diplomája/diplomái másolatát is csatolja – az Egyesület Vezetősége dönt. (1 sz. melléklet)

  2. Az egyesületbe történő belépést tagsági kártya (2. sz. melléklet) átadása bizonyítja, melyet a vezetőség személyesen vagy postai úton juttat el az új tagnak.

  3. A felvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez 30 napon belül fellebbezésnek van helye. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatát.

  1. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

  1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

  2. a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

  3. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

  4. 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és

képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

  1. indítványt tehet a Közgyűlés és a Vezetőség napirendi pontjaira;

  2. betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

  3. a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli vezetőségi ülés összehívását kezdeményezheti.

  1. Pártoló tagság

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

  1. Tiszteletbeli tagság

Tiszteletbeli tag lehet az a bel- és külföldi személy, akit az AKAPE bármely rendes tagja az Egyesület tevékenységével összefüggő területen kimagasló szakmai tevékenysége alapján erre javasol. A javaslattevőnek írásos méltatást kell írni az általa javasolt személyről. A tiszteletbeli tag jogai megegyezik a pártoló tagéval. Kötelezettsége, hogy segítse elő az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.

  1. Junior tagság

Junior tag lehet az a bel-és külföldi felsőoktatási intézményi hallgató, aki graduális képzése során humánsegítő szakok valamelyikén szerez diplomát. A junior tagság a graduális képzés időszakára vonatkozik. A junior tagnak mentora kell, hogy legyen, aki a rendes tagok sorából kerülhet ki. A junior tagnak el kell fogadnia az egyesület alapszabályát, tagdíjfizetési kötelezettségét teljesítenie kell. Szavazati joggal rendelkezik.

  1. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

  1. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

  1. A tagsági viszony megszűnik:

a tag halálával,

az Egyesület megszűnésével,

a tag kilépésével,

a tag kizárásával.

10. Az Vezetőség kizárja az Egyesület tagjai közül

  1. azt a tagot, aki elmaradt a tagdíj megfizetésével és írásos felszólítás ellenére sem rendezi azt. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.

  2. azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

  3. Az Vezetőség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

  4. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

  5. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

11. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután a Vezetőség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.

12. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV.

Az Egyesület szervezete

Az Egyesület szervei:

  1. Közgyűlés,

  2. Vezetőség

  3. Ellenőrző Bizottság

  4. Munkabizottságok

  1. a közgyűlés mellet működik az ellenőrző bizottság

  2. a vezetőség mellett működnek a különböző munkabizottságok, melyek lehetnek állandó feladatot ellátó, és projektre alakuló, a projekt lebonyolításáig élők.

1. A Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

A Közgyűlést össze kell hívni, ha:

  1. a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

  2. a Vezetőség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

  3. a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.

A Közgyűlés összehívása az ügyvezető elnök feladata.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

A Közgyűlés üléseit az Ügyvezető elnök vezeti. Az Ügyvezető elnök közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a Közgyűlést vezető elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

  2. az Alapszabály elfogadása és módosítása;

  3. tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

  4. tagdíj mértékének megállapítása;

  5. az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

  6. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden rendes és junior tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

  1. az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

  2. az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

  3. a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét (50%+1fő) megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

Vezetőség a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

  1. Vezetőség

  1. két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.

  2. szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

  3. A Vezetőséget az ügyvezető elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

  4. A vezetőség ülései nyilvánosak.

  5. A vezetőség ülés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

  6. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a vezetőséget ismételten össze kell hívni.

  7. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 vezetőségi tag jelen van.

  8. A Vezetőségi ülésekre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

  9. A Vezető testület határozatait a tagok részére 8 napon belül meg kell küldeni.

A 4 tagú Vezetőséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra.

A Vezetőség feladata és hatásköre:

  1. tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

  2. a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

  3. az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

  4. az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

  5. az ügyvezető elnök éves beszámolójának elfogadása;

  6. személyzeti munka irányítása;

  7. tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

  8. az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

  9. munkabizottságokat hoz létre, irányítja és ellenőrzi munkáját,

  10. folyamatosan frissíti az Egyesület honlapját,

  11. minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és

amelyeket Vezetőség hatáskörébe von.

A Vezetőség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

A Vezetőségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.

A Vezetőség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

  1. A Vezetőség tisztségviselői

Az Egyesület ügyvezető elnöke

Az Egyesület Ügyvezető elnökét 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Szoros kapcsolatot tart a vezetőség többi tagjával (állandó és projekt vezetőségi tagok), valamint az Egyesület tagjaival. Hivatalos okiratot kizárólag ő ellenjegyezhet.

Az Ügyvezető elnök feladata és hatásköre:

  1. az Egyesület tevékenységének irányítása;

  2. a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

  3. döntés és intézkedés az Vezetőség ülései közötti időszakban a Vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

  4. a Közgyűlés és a Vezetőség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

  5. kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

  6. a szakmai grémium ülésein hozzájárul a szakmai kérdések tisztázásához, az egyesület érdekeit képviseli,

  7. irányítja az Vezetőség munkáját;

  8. vezeti a Vezetőség üléseit;

  9. képviseli az Egyesületet;

  10. az adatszolgáltatást kézben tartja

  11. intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

  12. összehívja az Vezetőség üléseit;

  13. vezeti az ügyintéző apparátust;

  14. irányítja az Egyesület gazdálkodását;

  15. utalványozási jogot gyakorol;

  16. gyakorolja a munkáltatói jogokat;

  17. minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Ügyvezető Elnők hatáskörébe utal.

Szakmai ügyintéző – tanulmányi felelős

  1. irányítja az Egyesület szakmai tevékenységét (képzés, konferencián való részvétel, szakmai tájékoztatás, kutatás, publikáció stb.)

  2. összehangolja a különböző szakmai bizottságok tevékenységét

Pénzügyi ügyintéző – pénzügyi felelős

  1. vezeti az Egyesület pénzügyi nyilvántartásait,

  2. végrehajtja az Egyesület pénzügyeivel kapcsolatos határozatait,

  3. az ügyvezető elnökkel együttesen utalványozási joggal rendelkezik

  4. kapcsolatot tart és ellenőrzi az egyesület könyvelését végző szakembert

Adminisztratív ügyintéző

  1. biztosítja a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásához szükséges tárgyi,

ügyviteli és ügykezelési feltételeket,

  1. ellátja az Egyesület nyilvántartásának vezetését, iratkezelését,

  2. intézi az Egyesület és a tagok közötti levelezéseket,

  3. elvégzi a folyamatos és eseti adatszolgáltatást az Egyesület szervei és tisztségviselői számára

A Munkabizottságok:

  1. Etikai Bizottság az Etikai Bizottság elnöke által folyamatosan meglévő munkabizottság.
  2. Az Etikai Bizottság 3 tagú.
  3. Az Etikai Bizottság elnökét a közgyűlés választja meg.
  4. Az Etikai Bizottság másik két tagját az Etikai Bizottság elnöke választja ki az egyesület tagjai közül.
  5. Etikai kérdésben bejelentést tehet és az ügy kivizsgálását kérheti:
  1. kliens, aki az egyesület terapeutájával terápiás szerződésben áll,
  2. hallgató, aki az egyesület terapeutájával képzési szerződésben áll,
  3. egyesületi tag, aki súlyos etikai vétséget tapasztal.
  1. Etikai kérdésben bejelentést írásban az egyesület ügyvezető elnökénél kell megtenni melyet, továbbit az Etikai Bizottság elnökének.
  2. Etikai Bizottság köteles 60 napon belül határozatban állásfoglalást készíteni a kérdéses ügyben.
  3. Határozattal szemben fellebbezési lehetőség 15 napon belül a Közgyűlés felé lehetséges.
  4. A Közgyűlés 30 napon belül köteles az Etikai Bizottság eljárását és a határozatot elbírálni.
  5. A közgyűlési határozat ellen fellebbezési lehetőség a Pszichológusok Etikai Bizottságánál lehetséges.

A vezetőség egyes faladatok előkészítésére, kidolgozására ideiglenesen, vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre.” (Alapító okirat)

Ideiglenes munkabizottságok

Az Egyesület vezetősége ideiglenes munkabizottságot hozhat létre (Pl.: érdekvédelmi-, szakmai-, etikai kérdések stb.) megvitatására, feladat elvégzésére.

Az ideiglenes munkabizottságok jelentésük elfogadásával megszűnnek.

A munkabizottságok feladatai tulajdonképpen egybeesnek az Egyesület feladataival.

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Vezetőség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Vezetőség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

- tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

  • pályadíjak: pályázatokat keres és pályázik

  • a képzésekből és továbbképzésekből származó akkreditációs és eljárási díjak

  • magán és jogi személyek támogatásai;

  • az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételi formák;

  • rendezvény bevétel;

- egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

VI.

Ellenőrző Bizottság

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájukat társadalmi tevékenységként is, de tiszteletdíjban is elláthatják, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

3. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

VII.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

ha feloszlatják,

ha más szervezettel egyesül,

ha az Egyesület szétválik,

ha megszűnését megállapítják.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve a Vezetőség jár el.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2014.június 07-i Közgyűlés fogadta el.

Kelt: Budapest, 2014.június 07.