Fordította: Dr. Végh Miklós

Az álom nyelve (beszéde)

Az álom jelentésének és szimbolikájának bemutatása és vonatkoztatása beteg és egészséges emberekre.

Orvosok és pszichológusok részére: Dr. Wilchelm Stekel

Második, javított kiadás.

© Springer-Verlag Berlin Heidelberg 1922

Ursprünglich erschienen bei J. F. Bergmann 1922

Druck der Universitätsdruckerei H. Stürtz A. G., Würzburg.

Fordította: Dr. Végh Miklós

Előszó a második kiadáshoz.

Ennek a műnek az első kiadása óta az álomkutatás nagy előrehaladást könyvelhet el. A második kiadás nagy feladat elé állított. Tulajdonképpen az egész könyvet újra kellet volna írni, azonban az „Ösztön – és affektélet zavarai” című könyvem munkái teljesen igénybe vesznek. A folytatásra „Az álomfejtés haladása”-ra, barátaimnak és olvasóimnak hosszú időt kell még várniuk.

1. A szimbolika jelentése. oldal

Az álomfejtés (értelmezés, magyarázat) ősrégi művészet. A legősibb hagyományok is mesélnek nekünk az álmok értelméről. Az álom közvetítő volt a felsőbb hatalmak és az ember között. Leginkább az Istenség hangja volt, akik az álommal küldtek üzenetet. Ugyanígy démonok és sötét hatalmak tudtak az álmon keresztül kapcsolatot teremteni az emberrel. Az egyszerű nép körében nagy volt a hit abban, hogy az álomból a jövő megfejthető. Az álomnak hibátlan profétikus jelentést tulajdonítottak. Aki meg tudja fejteni az álmot, annak meg volt a képessége arra, hogy megfejtse a jövőt.

Nem szégyellem bevallani, hogy az egyiptomi és perzsa álmoskönyveket áttanulmányoztam, mivel meg akartam győződni arról, hogy a mi álomanalízisből nyert ismereteinket támogatja-e a hagyomány.

Freud halhatatlan érdeme, hogy alapvető munkája. a „Die Traumdetung” ( Az álomfejtés), új fejezetet nyitott az álomtudományban.

Újdonságai:

• Az álom vágyteljesülés. Ezt az új ismeretet egy sor álom analízisével támasztotta alá.
• Azt is kimutatta, hogy az álombeszéd egy sor törvényszerűségnek van alárendelve, ami viszont az álomtorzulás folyamata miatt felismerhetetlen.
• Azt is bebizonyította, hogy az álom értelmetlensége csak látszat, az a célja, hogy a valódi értelmét elfedje.
• A neurotikus tünetek mögött nemtudatos képzetek találhatók, melyek feltárásához éppen az álmok mutatnak utat és ezzel az álomfejtés fontos részévé lett a pszichoanalízisnek.

Elődeink azt hitték, hogy az álom hidat képez a reális világ és a transzcendentális között. Az elmúlt idők álomfejtői dicsérték azt az adományt, amelyik ezt a titkos beszédet képes volt megérteni és ezáltal a jövőt megjósolni.

Azonban nem csak az ideális én projiciálódik a végtelenbe, hanem a gonosz beteg) én is, és úgy látszik, mint a démonikus hatalmak befolyásolási kísérlete. Az ördög is használja az álmot, hogy a lelkünket hatalmába kerítse, és sátáni gondolatokat ültessen belénk. A középkorban a naiv felfogás az álomban egy harcot látott a menny és a pokol között.

Ez egy örökös háború az ösztön és a gátlás között, az ősember és a kultúrember között, ami ebben a pompás szimbolikus képben fejeződik ki. A mi kultúránk megköveteli ösztöneink folyamatos elnyomását. Minél magasabbra kapaszkodott a kultúrember, annál szigorúbbak lesznek a törvények, amivel a társadalom az etikus vívmányait biztosítja. Minden előrelépés az individualizmus megsemmisítésén nyugszik.

Az álom mutat nekünk egy tudati kontroll nélküli, vagy korlátozottan kontrollos fantáziát. Ez (álom) egy hallucináció. A tudat a gátlások hordozója.

Az etikus én először hatalmába keríti a tudatot(eszméletet) és csak fokozatosan kényszeríti a tudattalan mélyébe. Ezért kell az éber én látomásai és az álom hallucinációi között a lelkiismeretnek szakadékot nyújtani. A lelkiismeret a gyűjtője az összes vallási és etikai természetű gátlásnak. Már a „lelkiismeret” kifejezés bizonyítja nekünk, hogy a jó és a gonosz(beteg) tudásáról van szó. Az ősembernek nincs meg ez a tudása. Ő csak az ösztönei követelését ismeri és a bosszúságot, amelyik benne vágyai nemteljesüléséből és az örömöt, ami vágyai kielégítéséből keletkezik. Álmában éli ki (vagy meg) az ősembert.  Egyedül az a hatalmas feszültség, amelyik a kultúr-én és az ösztön-én követelményei között uralkodik, vezet végül is egy figyelemreméltó állapothoz. A kultúr-én ismeri, vagy nem akarja ismerni a saját ösztön-én-jét. Nem szabad neki megértenie az álom beszédét, ahhoz, hogy a látszólagos nemtudást továbbra is akadálytalanul biztosíthassa. Ezért állítja elő az álom a képeit (látomásait) szimbolikus, titkos nyelven. Ez a nyelv egyidejűleg az első emberek nyelve, mivel ez hasonlóan, szimbolikus módon fejeződik ki. Az első írások szimbolikus írások. „Kard” jelentése „harc” egy „fa” az „természet”, egy „villámlás” az „istenség” stb. Az álomfejtés művészetének az igénye a mindennapokban ennek a szimbolikus nyelvnek a megfejtését jelentette.

Mi tehát az álom funkciója?

Mi túlhaladtuk elődeink felfogását, akik az álmot a gondolatok zavaros játékának tekintették, és elhanyagoljuk azt a hipotézisüket, ami az álomban magasabb hatalmak befolyását kutatta.

És máris Freud teóriája felé fordulunk, aki az álmot „vágyteljesítés”- ként (vagy „vágyteljesülés”-ként) fogta fel, ahogy a legutolsó munkájában mondja: „az álom a világhoz való viszonyunk”. Ezt mi nem fogadjuk el teljességében.

Én azt tartom, hogy az álom elmerülés önmagunkban. Ahogy ezt egy brosúrámban (Az álom akarása   Verlag von J. F. Bergmann

in Wiesbaden 1915) kifejeztem: aludni annyi, mint megélni a múltat, elfelejteni a jelent, megsejteni a jövőt.

Freud előbb említett munkája megmutatja nekünk, hogy milyen egyoldalú az álomfelfogása. Számára az álom „vágyteljesülés”, és a vágyak Prokrusztész ágyába beleerőszakol minden álmot.

(Értelmezés tőlem: Prokrusztész Áldozatait az ágyába fektette, és megkínozta: Ha áldozata nagy termetű volt és kilógott az ágyból, akkor levágott belőle, hogy éppen beleférjen. Ha alacsony volt, akkor addig nyújtotta, míg az ággyal azonos hosszúságú nem lett. Soha senki nem fért be pontosan, mivel titokban két ágya volt. )

E mellett (Freud) teljesen figyelmen kívül hagyja a telepatikus álmokat, mivel ezek egyáltalában nem férnek bele a rendszerébe. Nem is gondol a telepatikus álmokra. Figyelmen kívül hagy minden egyéb álmot is, amilyeneket nekünk úgy kell felfognunk, mint „figyelmeztető”-, „aggódó (szorongó, rettegő)”-, és „tanító” álmot. Az aggodalom (szorongás, rettegés) mindig egy elnyomott vágy. Tudjuk azonban, hogy az álomban örökös harc van az ösztön és gátlás között, egy küzdelem az ősember és kultúrember között, így az álmot úgy kell felfognunk, mint ennek a tükrét.

Ha az álom csak vágyteljesülés lenne, akkor minden vágy mögött egy ösztön rejtőzködne: nemiösztön, táplálkozásiösztön, hatalmiösztön, magasságiösztön stb. Ha viszont az ember a gátlásokat kutatja, akkor megtalálja a kultúra hatását:

figyelmeztetéseket (intéseket), felkészülést a jövőre, próféciákat, vallásosságot és egyáltalán az erkölcsöt, minden formában.

Talán a jelzett felfogásom érthetőbb lesz, ha Freud egy konkrét példájával összehasonlítom.

Freud az említett munkájában mesél egy különleges álmot és fűz hozzá értelmezést is. Szavai szerint: „ Az egyik nőpáciensem kezelésének ideje alatt elvesztette az apját. Az egyik álmában (1.) megjelenik az apa és azt mondja: „Negyed-tizenkettő van, fél-tizenkettő van, háromnegyed-tizenkettő van.” Ennek a különlegességnek az értelmezése során az jut az eszébe (az álmodónak), hogy az apa örömmel vette, ha felnőtt gyermekei a közös étkezési időpontokat pontosan betartották. Ez biztosan összefügg az álomelemekkel, de felveti a gyanúját annak is, hogy részt vesz ebben az eddig szorgalmasan elnyomott ellenszegülése a szeretett és becsült apjával szemben. További asszociációkkal (ezen belül szójáték: Urmensch-ősember illetve Uhrmensch-óramondó ember) végül is oda jutnak, hogy az álmodó kívánsága az, hogy lássa az apját és ez az álma, ezt a vágyát teljesíti.”

Én azonban ezt egy figyelmeztető álomnak tartom.  Az apja halála a pácienst mélyen érintette és gondolatait a földi dolgokról a földöntúlikra terelte. A halál utáni élet témája foglalkoztatja. A földi élet csak előkészület az égi örökéletre. Ez úgy hangzik, mintha az apja figyelmeztetné: Az életed véget ér! Használd ki az idődet! Hamarosan üt a 12-ik óra (a szellemek órája). Hamarosan véget érnek napjaid! Zseniálisan történik az idő sürgetésének kifejezése: „Negyed-tizenkettő van, fél-tizenkettő van, háromnegyed-tizenkettő van.” Itt az ösztön és gátlás közötti neurotikus harc fejeződik ki szenvedés formájában, értve a szenvedését ennek a betegnek. Erő sürgeti élvezetre és életörömre, egyebekről való lemondásra és legyőzésére. „Mondjál le a földi örömökről, készülj az Isten előtti vizsgára, az örökkévalóságért.”

Ez egy vágyteljesülés lenne? Én ebben az álomban csak a lelkiismeret hatalmát látom. Én érzem a gyötrő szorongást, észreveszem a kínzó megbánást egy elhibázott, vagy elvesztett élet miatt, én hallok egy jajkiáltást, ami engem együttérzéssel tölt el. Ez az álom egy figyelmeztetés és egyidőben elárulja nekünk, ennek az álmodónak a jövőjét is. A továbbiakban az aszkézis és a lemondás ösvényére fog térni. Az égi örömök reménye miatt el kell, hogy kerülje a földieket. A páciens álomvilágában, mint egy lángnyelv utal a vég-re, amiben mindahányan osztozunk.  És mi az álom értelme? Az álom megoldást keres megoldhatatlan feladatra. Tulajdonképpen megmagyarázhatatlan, mint az ember rejtélye, és mégis átlátható, ha az ember nem előre gyártott véleményből indul ki.

Az álom egy olyan áramlása a lelkünknek, amelyik a lelkiismeret szűrőjén keresztül kikutathatatlan mélységből száll a magasba. Minden elalvás egy meghalás, minden felébredés egy újjászületés.

A nap folyamán elfelejtkezünk a meghalásról, a nappal lármája túlharsogja a lelkiismeret hangját, az álom figyelmeztet minket a folytonos „Memento mori”-val.

Így halunk meg megszámlálhatatlan alkalommal, ugyanígy megéljük megszámlálhatatlan alkalommal a nagy leszámolást és nézzük át vizsgálgatva és mérlegelve, rettegve és megbánva a múltat. Minden éjszaka a gondolatok tisztítótüze. Bennünk van a menny és a pokol a vádló és a bíró.

És minden álom ennek az elkeseredett küzdelemnek képét viseli, minden álom annak a bizonyítéka, hogy az emberiség, önmagát túlhaladó, nemsejtett nagyságba akar terjeszkedni.

Minden esetre köszönettel tartozunk Freudnak, hogy az álom világába vezető utat megmutatta és zseniális felfedezésével az első fátylat ellebbentette, amelyik az álom lényegét takarta. Mára az álomfejtés (értelmezés, magyarázat)  nélkülözhetetlen segédeszköze lett a lélekgyógyászatnak. Aki lélekorvos akar lenni, annak el kell sajátítania az álofejtés művészetét. Nem is olyan egyszerű ennek az elsajátítása. Ehhez szükségeltetik egyéni tanulás és nagy kitartás. Ehhez kell az elért eredmények lelkiismeretes utánvizsgálata és meggyőződés arról, hogy az (eredmény) azonos azzal, amit arról az ember elképzelt.

Az egyéni tanulás az álmok olvasásához a nyelv (beszéd) megváltoztatott felfogásában, valamint a kétértelműségek kikutatásában, a szimbólumok ismeretében és az álomtorzítás folyamataiban rejlik.

A szimbolika jelentősége az emberi életben még mindig alulértékelt. „Minden művészet szimbolika”, mondja Feuchtersleben. Rajtunk keresztül jár a szimbolika: a nyelv (beszéd), szokások (divatok), taglejtés (gesztus), a gondolatok többé, vagy kevésbé rejtett szimbólumok.

A szimbolika ismerete nélkül az álomfejtés(értelmezés, magyarázat)   lehetetlen. Freudnak, a modern álomkutatónak a nagy tévedése abban a körülményben érhető tetten, hogy nem tudott megbarátkozni a szimbolikával.

Milyen csodálatosan ábrázolja a biblia a szimbolikát!

És most jön elemzés Mózes első könyvéből, József 3 álmáról (2.3.4.).

Ugyanezen az úton járt a görögök álomfejtési művészete. Példaként Artemidoros  (Értelmezés tőlem VM: Kr. u. II. század eleje táján, egy 5 könyvből álló Álmoskönyvnek (Oneiro-kritika) szerzője. Kiadta Hercher, Lipcse 1864-ben, lefordította Krausz Bécsben 1881.) próféciáit említi.                                                                                               Majd keveset foglalkozik a keleti álomfejtés-művészettel, a török Nassr-ed-din-nel.

Példa a szimbolikára:

Olykor arra kényszerülünk, hogy az álom szituációit és képeit szófordulatokra (szólásokra) vezessük vissza. Az álom a beszédet szó-szerint veszi; nekünk az eseményeket kép szerűen kell tekinteni. Ehhez szükség van sajátos művészetre és sajátos gyakorlatra.

Az elmondottak illusztrálására egy szorongásállapotokban szenvedő férfi álmát mutatom be:

Béta úr (10.) „Látok magam előtt egy nagy fából készült Krisztusképet. Egy darabot veszek magamnak belőle.”

Ezt az álmot is szimbolikusan kell felfogni. Az álmodó a bensőjében még hívő, sőt szigorúan hívő, kifelé pedig egy fanatikus szabadgondolkodó. Az álmot megelőző napon olvasott egy könyvet, de a lektűr olvasását hirtelen abba kellett hagynia. Nem tudta, hogy miért? Olyan volt, mint egy kényszer. Olyan volt, mint egy tiltás: most azonnal hagyd abba az olvasást! A mélyen levő indíték fellebbenti a fátylat. Ő kivett valamit a belső Istenségéből. (Stekel) a szorongás és vágy jelentőségéről ebben az álomban most nem akar beszélni, csak azt akarja bemutatni, néhány vonatkozásban, hogy mi az alapja az álomszimbolikának. (VM: később előkerül ez az álom!)

És a szimbolika megértése az alapja az álomfejtésnek.

Már Freud előtt is voltak sejtések a szimbolika jelentőségéről az emberi életben. Schubert és Kleinpaul kutatók hívták fel a figyelmet a szexuális szimbólumokra. Nem különleges az, hogy a nyelvünk nemük szerint megkülönbözteti szavainkat?

Ha az ember álomanalízissel foglalkozik, akkor feltűnik, hogy bennünk milyen mélyen vannak a szimbolikus gondolatok és különösen a szexuálszimbolikus gondolatok. Az álomban minden I-formátum péniszt reprezentál és minden kerek vaginát. De, csak az álomban?

Kleinpaul a művében (“Das Leben der Sprache (11. Band in dem Kapitel “Die’ Psychopathia sexualis des Volkes”, S. 490, 1. c.) rámutat arra, hogy a nyelvünk mennyire szimbolikus és szexualizált. A nyelv nyüzsög a szexuális szimbólumoktól. Az embernek a hím és a női megkülönböztetés soha nem megy ki a fejéből, nem képes látni egy fogantyút (szár-t), vagy lyukat látni anélkül, hogy arra ne gondolna. A kislányt azért nevezik szemgolyónak, mert az írisz maga is kislány. Mivel a közepén egy lyuk van, ehhez nem szükségeltetik anatómia, a fekete a szemben éppen úgy néz ki, mint egy lyuk a szemen. A „Lyuk”, minden nyelvben elnevezése a nőnek, sőt, már a bibliában is (Genesis (I, 27) „Kilyukasztott”-nak nevezik, és mivel kicsi a szeme, fiatal kislánynak tekintik.

Különösen akkor váltanak gondolataink ebbe az erotikus irányba, ha egy kiemelkedés egy üregbe(lyukba) passzol, ahogy a láb a cipőbe, vagy a kés a tokjába, ha két tárgy egymásba illesztésre készült. Vagy, ahogy a nép mondja: minden láboskához hozzátartozik a fedője.

Vagy számtalan technikai kifejezés Ádám-Éva eredetűnek látszik. Anya, apáca, nőstény, csiga, a másik oldalon apa, szerzetes, férfi. Szinte házassági kapcsolat van a csavarnál: orsó-anya.

Nekünk a nyelv szellemiségét kell megértenünk és akkor néhány álmot már meg tudunk fejteni. Íme:

Egy 16 éves fiatal srác meséli nekem az álmát:

(11.), akinek az apja egy híres művész, szeretetreméltó, nők által körülvett Don Juan. „Az apám az én szobámban mindenféle lyukak után kutatgat. Mérges vagyok, mert mindegyiket be akarja dugózni.” 

A fiú úgy értelmezi a mérgét, hogy ő is segítene neki, és ez amúgy, nem egy nagy művészhez illő munka.  Azonban (mondja Stekel) ezt az álmot szó-szerint kell felfogni. A házban az összes asszony az apához tartozik: az anya, a nagynéni, a franciatanárnő, a titkárnő. Ő (a fiú) pedig gyanítja apja kiterjedt szexuális viszonyait. Valószínűleg nem is alaptalanul.

Másik álom: egy pártában maradt 30 éves:

(12.) „Az apám járkál a szobában és minden figurának és lapnak a csücskét levagdossa. Mérges vagyok és meg akarom akadályozni. Arra gondolok, hogy teljesen megbolondult.”

A nő meséli, hogy az apja mindig féltékeny volt. Mindig vigyázott arra, hogy idegen férfiaknak ne adhassa a kezét. Fiatal férfiak nem jöhettek a házukba. Bálba sem mehetett, ezért maradt pártában. Ezt az álmot jelképesen tudjuk értelmezni. Az apa igyekszik minden kiállót eltávolítani, megóvni őt attól a lehetőségtől, hogy a falloszt megismerhesse. Az álmodó álmában birtokolja azt az erőt, hogy erről beszéljen, amit az életben sajnos nem tett meg. Mindig engedelmes lány volt. Úgy gondol magára, aki elött egy fügefalevél van. Mi értelme van a fügefalevélnek, ha az apa minden kiállót eltüntetett. Észreveszi, hogy milyen értelmetlen az apjának a viselkedése.  Felismeri azt is, hogy beteges (őrült) módon viselkedik.

Most két álmot láttunk arról, hogy hogyan értelmezzük a „lyukat” és a „csúcsot”.

Ez a szimbolika nem csak az álomra érvényes! Megtalálható a mesékben, a mítoszokban, a folklórban és a viccekben.

Ismert folklorista Dr. F. S. Krauß “Anthropophyteia”  gyűjteménye. (Leipzig. Deutsche Verlagsktiengesellschaft.)

Néhány összefüggést a népnyelv és az álmok között be fogok mutatni. Főleg a szexuális szimbólumokra fogok rámutatni. Nem írhatunk álomfejtésről az erotika figyelmen kívül hagyásával.

Olyan erős a nemi ösztön hatalma, hogy talán nincs egyetlen pillanata az életünknek, amikor nem lenne rajtunk az átka(). Az álom szimbolikája főleg szexuális. varázsa

Van még egy faktor, ami jelentős szerepet játszik az áloméletben a kriminalitás. A titkos bűnöző kitombolja magát az álomban. Az ősrégi, örökké tartó harc az ösztön és társadalom, a saját és idegen (Otto Gross) között, álomban sem nyugszik. A vágyteljesülés, amit Freud mondott ki, lehet a morális én vágyteljesülése is. De van sok olyan álom, amelyik nem illeszthető a vágyteljesülés keretébe, még akkor sem, ha a lelkiismereti álmokat úgy fogjuk fel, mint a morális én vágyteljesülését. Mindenek előtt itt vannak a telepatikus álmok, melyek létezését egy objektív kutató nem vonhatja kétségbe.  

13. Álom a telefonról 13.oldal

(Egy egyszerű álom elemzése)

A nagy előrelépés a freudi álomfejtésben (értelmezés, magyarázat)  az, hogy bevezetett egy segédeszközt az álom értelmezéséhez: asszociáció segítségével az álmodónak eszébe jut az álomképző anyag. Azonban olykor ez a technika csődöt mond. A belső ellenállás miatt az álmodónak nem jut semmilyen ötlet az eszébe. Ezen a holtponton segít nekünk az álomnyelv és a szimbolizmus ismerete. Itt különválik a kutatásom Freudtól. Freud a fő hangsúlyt arra az anyagra helyezi, ami a manifeszt álom-homlokzat mögött van felhalmozva. Én fáradtsággal bebizonyítottam, hogy számunkra a manifeszt álomtartalom a legfontosabb tartalom, mivel ez elárulja a latens álomgondolatokat. Ezen az úton haladva jutottam meglepő eredményekhez. Összefüggéseket találtam (pl. a halál szimbolikájával), melyet a páciens ötleteivel soha nem tudtam volna meg. Én az álomfejtést (értelmezés, magyarázat)  a páciens akaratától függetlenül végeztem. Ez nem működik minden álomnál. Az álmok különbözőek. Némelyik sötét és zavaros, fáradtságos, hosszadalmas munkát igényel. Az álmot mindenféle finesszel kell elemeire szedni. Van ugyanis olyan álom, melyet az ember egyetlen kulccsal fel tud bontani.

Ha például:

(13.) „egy nő bevásárolni megy a henteshez és nyitva találja, és egy nagy darab kemény, kolbász formájú húst választ és ezt a táskájába gyömöszöli, de az nem fér bele, mert a táska melegétől „megkelt”. Az álom minden részlete érthetővé válik, ha az ember tudja, hogy hús iránti vágyakozás és a bevásárlás esetében a szerelmi piacról van szó.

Most leír egy erotikus álmot a „Telefon”-ról:

(14.) amelyik, –mint írja- meglehetősen hosszú és látszólag összefüggéstelen részletek vannak benne, de az analízis számára jelentőséggel bírnak. Az álom különlegessége az, hogy egy versprodukcióval zárul. Egyébként költemény születése álomban egyáltalában nem ritka. Maga az álom és a költemény is a tudatalatti produktuma és természetesen tartalmi rokonságban vannak.

Rövidítés tőlem (VM): egy asszony többszereplős álmáról van szó (14.), benne keresztben-hosszában vágyakozás szabadszerelem felé, múltbéli események visszaköszönésével és végén a költemény: Ballada a szegény sünről. A szegény sün az álmodó maga, és a ballada a tragikus házaséletéről szól. A férje előkészítés nélkül ront rá szexuális igényével, ő meg mindenféle neurotikus kifogással kerüli az eseményt.

A szexuál-szimbólumok adják a kulcsot az álom megértéséhez, mondja Stekel. Az elemzés során kiderül, Stekel értelmezésében sok minden: inceszt-gondolatok a sógora irányába; a telefon a szabad szerelem jelképe; a telefon megszólalása a vágy jelentkezése; az automata telefon=onania=automatikusan működő szexualitás=autoerotizmus; a szokásosan üres táska=üres vagina; a telefonnak van egy szócső része ez pénisz-szimbólum, és van egy kagylója ez vagina; éjszakai étkezésre való meghívás=felhívás szexre; ráadásul a meghívás egy férfinek és egy nőnek szól, ebből kiderül(!) az álmodó nő biszexuális hajlama is…

Stekel ezt egy fantázia-álomnak tartja. A jelentősége abban van, hogy a nappali  fantázia, kevés változtatással megjelenik az álombeszédben.

III. A probléma felszínén

Egy egyszerű szimbolikával rendelkező álom jön: Gamma kisasszony álma: (15.) „Egy mosózsák van a kezemben. Az egészet kiürítem. Meglehetősen koszos, szürke fehérneműk vannak benne. Egy párnahuzat, szürkén koszos, havirongyok (egészen alul), egy egész csomag, minden undorító. Az egészet ki kellett ürítenem.”

Ez szimbolikus megjelenítése a pszichoanalitikus kúrájának. Most nálam ki kell mosnia a „koszos fehérneműket”. Az utolsó órán beszélt nekem a menstruációval kapcsolatos nehézségeiről. Ezektől a dolgoktól nagy undora volt. De az volt az érzése, hogy mindent el kell mondania („az egész zsákot kiüríteni”), hogy a nehézségeitől megszabadulhasson. A gondolatai a „tiszta” és „koszos” fogalomkörben vannak. Az egész álom szép, szimbolikus átültetése az éber gondolatainak.  Ez az értelmezés megfelel a felszíni rétegnek.

Minden álomnak azonban több forrásból kell, egy egységbe állnia. Kell, hogy többféle értelmezése legyen (felüldeterminált). Kell, hogy legyen infantilis gyökere is. Az álomgondolat korai rétege, első érzései szerint a menstruációról szólnak. Annak idején ez tisztátalanságnak látszott. (Néhány népcsoportnál a menstruáló nőt „tisztátlannak” és egy ideig tabunak tekintették.)  További ifjúkorú emlékei vannak arról, hogy szülei ágyában olyan foltokat kutatott. És felmerülnek még ifjúkorú események, amik bizonyítják, hogy mizofíliája van. A mosózsák jelentése egy másik zsákra utal, a scrotumra. Lelki szemei előtt két súlyos trauma merül fel. Nagybácsija adta a falloszát a kezébe. Az ejakuláció emléke („Az egészet ki kellett ürítenem.”) nagy undorral kötődik össze. Korábbi  emléket is mesél fiatalabb bátyja hasonló agressziójáról. Feltűnő a biszexuális alkalmazása a mosózsáknak, és felveti az onániára való vonatkoztatást is.

Legtöbbször megelégszünk a felületes réteggel.

18. Álom az elsüllyedt fáról 18.oldal

Az előző példák alapján az ember azt gondolhatná, hogy az álomszimbolika ismerete simán megadja a magyarázatát az álomnak. Azért nem olyan egyszerűek a dolgok.

Olykor persze felületes áttekintéssel felismerhető a tartalma, de csak olykor!

Minden álom többértelmű.

Az álom különböző mechanizmusok révén jön létre, ezek egy részét már megismertük, más részével a továbbiakban fogunk megismerkedni.

Freud felfogása alapján élesen el kell különíteni a manifeszt- és a latens álomtartalmat. A latens- sok esetben az álmodó segítsége nélkül nem megismerhető. Mivel a szimbólumok világos(bizonyos, biztos) jelentése feltételes. Maga a szimbolika különböző embereknél, különböző.

Egy hegedűművésznek más a szimbólum-nyelve, mint egy fűszer kiskereskedőnek.

Mindenki vonatkoztatja a szimbólumait a saját ismeretei szerint. Igy ábrázolódik az álomban az apa mindig, mint autoritás, aztán a legtöbb embernek a császár, az opera kóristájának az opera-igazgató, az örök tanulónak a „tanár úr”, a politikusnak a miniszterelnök, a vagabundnak a rendőrtisztviselő.

Mindezt azért mondtam előzetesen, hogy óvjak az álomszimbolika túlbecslésétől.

Rövidítés tőlem (VM): Delta asszony álma kerül leírásra, elemzésre:

(26.) „Egy nyitott, négyszögletes szobában voltam, mögötte egy kert, vagy udvar és ennek a sarkában állt egy fa, amelyik a szemeim előtt elkezdett süllyedni, mintha víz nyelte volna el…stb”

Először felületes elemzés…

Aztán az álom egy égészen más arcot kap. Kiderül, hogy a hölgy fiatal gyermekkorában megfigyelte szülei koituszát. Leginkább csak hallotta és az ágy ritmikus rázkódását észlelte. A négyszögletes szoba megfelel szülei hálószobájának, és a szintén négyszögletes ágyuknak… Az álmában látott víz a születés szimbóluma. És mit jelent a fa? Hát persze az életteremtő princípiumot a péniszt. Születés és halál, mindkettő a fallosz által szimbolizálódik. És ugye koitusznál, hintázó mozdulatok közben a fallosz elsüllyed a vaginában. Az álomban megjelenő földfelszínváltozás (a has megduzzadása) pedig szimbolizálja a terhességet.

Itt egy különleges problémára hívjuk fel a figyelmet. Az élet és halál problémájára az álomban. Nem figyelemre méltó, hogy ellentétek ugyanazt kell, hogy jelentsék? Graviditás és földrengés? És akkor az álom további jelentést közöl, itt egy halálfantáziáról van szó.

A földbe ültetett fa egyre mélyebbre süllyed, ahogy ezt ő a temetőben gyakran látta. Továbbiakban (kihagyok részleteket VM) így fogalmaz az álmodó: Látom a szeretetem végét. A fiam hamarosan megházasodik. Egyre kevesebbet jelentek neki. A szeretete elfogy (Süllyedő fa!). Teherbe fogja ejteni a feleségét, apa lesz. Így változnak az idők. És akkor rájön, hogy benne ez halálkívánság, és korábban már 4 évvel ezelőtt egy nőriválisa meg is halt, ami miatt szemrehányásokat tett magának. És most saját menyének a halálát kívánja! Ilyen gonosz gondolatokat gátlás alá kell helyezni, és ez feszültségben fog kitörni. De hiszen ő szereti a fiát, nem akarja elveszíteni. Páciensnőnknek vannak halottjai, bővelkedik szellemekben. Volt egy bátyja, akit mindenekfelett szeretett. Ez a bátyja, amikor 17 évesek voltak bebújt az ágyába. Valódi koitusz nem történt ugyan, de kezébe adta a péniszét és a szeméremrését glanszával érintette. Ez az esemény aztán egy éven át ismétlődött, aztán eszméletre tértek. A bátyja megnősült és ő nagyon féltékeny lett a sógornőjére, és a halálát kívánta. Viszont, a bátyja halt meg tüdőgyulladásban. Ő pedig szemrehányást tett magának, hogy szerepe lehet a bátyja halálában. Most pedig a fia fog megnősülni, és a „pszichikai parallelizmus” és a „mindig ugyanaz ismétlődik” törvénye alapján (Nietzsche), hasonló szituáció, hasonló következményhez vezethet.

Az álom további vonatkozásai onániára (hintázó mozdulatok!) és biszexualitásra utalnak. De ezzel összezavarnám az olvasóimat…

Ez az álom elég nehéz volt. Bár valójában alig van egyszerű álom.   

26. Az álomtorzítás 26.oldal

Számos példát láttunk az előzőekben arról. hogy az álom szimbolikus nyelvet beszél, és a szimbolika megoldásával az álom részbeni magyarázata lehetséges.

Azonban újra hangsúlyozom: ez csak részbeni magyarázat, mivel a szimbolizmuson kívül az álomtorzítás különböző folyamatai (eseményei) szerepet játszhatnak és ezekről most teszek említést.

Az egyik legfontosabb formája az álomtorzításnak az ellentétbe való átváltozás (átváltoztatás). Ez már elődeink álomfejtésében is ismert volt, sőt ezt a népi bölcsesség is felfogta.

Halálról szóló álom, ahogy az egyiptomi álmoskönyv megjósolta a születést jelent. Egy nagy szerencsétlenség az álomban, nagy szerencsét jövendöl. A népi álomértelmezést a tanultak kinevették ugyan, de, ahogy ezt Freud nagyon találóan észre-vételezte, az igazság közelebb volt a népfelfogáshoz, mint a tanultak bölcsességéhez.

Az álmok hosszú sora csak azáltal fejthető meg, ha mi az ellenkezőjébe fordítás elvével az ellentétet juttatjuk érvényre. „Bélsár (ganaj) aranyat jelent.”  Ganaj és arany ellentétek, ehhez jön még a közmondás: az ördögpénz szarrá lesz. Így jelent betegséget az, ha álmában valakit az ember tisztára pucolva lát, veszekedést hoz, ha valakit szeretünk, öröm pedig előhírnöke valamilyen fájdalomnak.

A legtanulságosabb az, ha példát mondok.

(27.) Egy idős hölgy mondja nekem: „az álmok értelmetlenek! Már negyedszer álmodom ugyanazt az értelmetlen álmot: egy kis, öreg, csúnya asszony fut utánam az asztal körül. Szorongok és ijedten ébredek fel.”

A megoldás nagyon egyszerű volt. Fordítsuk át a kicsi, öreg, csúnya asszonyt az ellenkezőjébe és akkor megtudjuk, hogy álmában mögötte az asztal körül egy magas, fiatal, szép férfi fut, ez az esemény, természetesen egy vágyat, egy buja, nagyon fekete, csinos férfivel összeházasodott hölgyet ábrázol, egy vágyat, ami kiszorítása (kiűzése, elnyomása) révén feszültséggé lesz. A hölgynek a folytatás csak akkor jut az eszébe, amikor az előző megfejtést közlöm vele, és akkor megerősítést ad a magyarázatunkra. Az álombéli idős nő feltépi a hölgy blúzát és be akarja dugni a kezét a melleihez. Ez egy olyan esemény, amelyik az idős nőtől teljesen érthetetlen, de ugyanebben a szituációban a fiatal férfi esetében egy megerőszakoltatásos fantáziát ábrázol, és érthetővé válik.

Mi most tanulunk az álom egy újabb jelenségéről, amit Freud „Áthelyezés (átköltöztetés) alulról felfelé”  -nek nevez.   Sok álomban, valami aminek alul kéne lejátszódnia felül játszódik le és fordítva. Ez egy nagyon gyakori formája az álomtorzításnak, egy olyan folyamat egyébként ami a nuurózisok szimptomatológiájában is nagy szerepet játszik. És, ha most alkalmazzuk az alulról felfelé alapelvet, akkor adódik, hogy az a vágya, hogy a férfi fogja meg a genitáliáját. Az idős nő, aki a szíve felé nyúlkál, a halál. Egy ősrégi szimbólum. Minden szorongás halálfélelem. Így játszik itt egymásba a vágy, hogy éljen, a szorongás, hogy meghaljon, a szorongás, hogy éljen (kiélje magát), a vágy, hogy meghaljon.

Egyébként az álomtorzításnak ez a formája a nyelvileg megalapozott. Nyelvészek utalnak arra, hogy az ősnyelvben a szavak kettős jelentésűek, ezáltal az egyik jelentésükkel ellentétes jelentést is ki tudnak fejezni. Az álomban ez az ellenkező értelem nagy szerepet játszik. Az ember legcsodálatosabb tulajdonsága a „bipolaritása” mutatkozik meg ebben a különlegesen érdekes pszichikai jelenségben. Ahogy ezt Freud találóan észrevette, az álomban nincs „nem”. De ebben az értelemben nincs „igen” sem. Az álomisten egy kétkedő típus. Néhány álomban ez az ellenkező értelem egy kétség formájában fejeződik ki.

Úgy, mint a következő, foglalkozási neurózisban szenvedő művész álmában. (28.) „Én futok valaki elől, vagy futok valaki után, vízen, lépcsőn és szobán keresztül.”  

Megjegyzés VM: Ezután leír, egy saját, un. politikai álmát.

(29.) Hosszú és sokrétű. Érdeklődve olvastam, hátha kiderül valami vérfertőzés, vagy egyéb szexuális aberráció, de nem! A háttérben viszont testvérféltékenység kerül feltárásra. Megtalálja a kapcsolatot gyermekkorával, amikor a nála hat évvel idősebb bátyjának büszkeségét jelentő könyvtárában állt és arra gondolt: „Ha a bátyád meghalna, tiéd lenne ez a könyvtár.”  Beteg, gazdag anya, aki után ő szeretne örökölni, a bátyját kitúrva. Majd 3 héttel később Abbáziában tovább-álmodja, bizonyítékául annak, hogy álomgondolatok többféle variációban jelenhetnek meg.

Hosszú, sok-minden, ez-az, aztán végre!

Ez azt jelenti, fejtegeti Stekel: hogy házasságom miatt lekötve érzem magam. Feleség, két gyerek akadályát jelentik poligám ösztönöm kitombolásának. Szókratész szeretnék lenni és az életet kiélvezni, mint „Vihart (rohamot) és hajszát (ösztönt).”

De az álomból még egy momentumot kell figyelembe venni! Milyen szerepet játszik ez a nagy fekete ember? Nekem egy feltűnően szép kollégám jut az eszembe, akivel túráztam együtt. Nyilvánvalóan homoszexuális indulatok törnek be az álomba. Olyan indulat (rezdülés), melyet a feleségem előtt titkolnom kell, mert ő még bíróság elé is vihetne. Ezért jön (a fekete férfi) hátulról a szobába, akit később Pellmannak. Az álomban minden menekül, minden óvatoskodás hiábavaló. Itt elágazik egy anális komplexus irányába. És akkor nekem a kis szőke kislány, Berta jut az eszembe. Az első szerelmem. Ez az első szerelem valójában boldogtalan volt. Csak egyszer mondta nekem, hogy az én örökös utána kapaszkodásom neki undorító. Ennek ellenére, évekig megőriztem a hűségemet feléje. Igen, talán ezt az első szerelmemet sosem felejtettem el. Egy édes melankólia maradt a szenvedélyemből. Ez még fogva tart. Most értem meg a földalatti gyűlöletemet, amelyik az álmomban a feleségem ellen mesterkedik.

A fekete ember pedig a halál. A halál szimbolika megbeszélésénél, még fogunk beszélni a „fekete emberről”. A halál el akar vinni engem. Azt gondolom, hogy én Szókratész vagyok, aki filozofikus egykedvűséggel itta ki a méregpoharat. További asszociációkból kiderül, hogy ez egy szomorú álom, szomorú gondolatokkal, Pellmann (fekete ember) egy betörő, aki előtt a szívem kapuját bezárom. Ezennel az asszociációkat lezárom. A legmélyebb álomrétegek még meg akarnak nyilatkozni, mégis befejezzük az analízist. Utalunk viszont arra a tényre, hogy a „fekete ember” különböző személyek sorából tevődik össze. A sűrítés problémája a psziché azon képességére utal, ahogy a különböző személyeket identifikálja. További példákat a következő fejezetben fogunk megismerni. Most csak arra akarok utalni, hogy ennek az álomnak kifejezett biszexuális karaktere van, és tanúságot tesz a „pszichés hermafroditismus” mellett.   

Megjegyzés VM: Nahát, Stekel ennyivel megúszta! Addig asszociált, amíg szépen elmismásolta a konkrét biszexualitás megállapításának lehetőségét. A későbbiekben, mármint a könyv későbbi fejezeteiben, majd az is kiderül, hogy nem az álmodó biszexuális, hanem, maga az álom. Mondhatnám, mindenki „biszexuális”, aki álmodik.

31. Az álomtorzítás 31.oldal

Az átfordítás az ellenkezőjébe alapprincípium, különböző variációkkal megy végbe. Az egyik kedvelt módja a torzításnak az „átfordítás alulról felülre”. Minden, ami a morálisan tiltott területen, a köldök alatt játszódik, felülre helyeződhet. Ezáltal áll a száj a vagina helyett. És itt a szimbolikus azonosságra utalunk. Aki ismeri az álomértelem megdöbbentő bölcsességét, annak  megkönnyíti az azonosságok értelmezését.

Az azonosság így hangzik: Minden testnyílás (az álomban) egyenlő és egymás helyett állhatnak. Tehát: száj, szemek, fülek, orrlyuk, ánusz, vagina, uretra-nyílás és köldök helyettesíthetik egymást.

A következő példa illusztrálja az egyenlővé tételt. Egy kislány álmodja:

(32.) „Az anyám azt mondja nekem, hogy nem kéne az orromat turkálni „hagyni”, és nem értem a „hagyni” szó használatát.”

Az álmodónak van egy rossz szokása, hogy turkálja az orrát ami a legtöbb embernél szimbolikus megjelenítése az alsónak felülre történő áthelyezéséről. Itt az orrba történő behatolás az alsó bejáratot helyettesíti.

Megjegyzés VM: 4 álom egymás-után…

VII. Az álomtorzítás  40.oldal

Az álomtorzítások közé tartozik a Freud által talált eltolás (halasztás) és sűrítés (tömörítés) is.

Egy álomban egy gyilkosról van szó. Az analízis kideríti, hogy az álmodónak gyilkolási-impulzusa és gyűlölet-gondolatai vannak, és ezeket a kellemetlen ösztönkésztetéseket elfojtani igyekszik. Álomban ezeket a rossz (beteg) gondolatokat áttolja másvalakire. A továbbiakban észleljük azt is, hogy egy személy több személyből van összehegesztve. Ezt a jelenséget nevezi Freud „sűrítés (tömörítés)”-nek. 

Egy példát mondok, amelyik egyébként un. „első álom”. Ez azt jelenti, hogy itt a neurotikus első álmáról van szó, amit a pszichoanalízis során megálmodik. Ez az első álom jelentőséggel bír. Ez leginkább a páciens orvoshoz való viszonyáról szól, és szokásosan tartalmazza neurózisának programját.

Megjegyzés VM: Theta úr, két, meglehetősen hosszú álma kerül elemzésre…

VIII. A személyiség hasadása az álomban  50.oldal

Egy különleges formája az eltolásnak a személyiség hasadása az álomban.

Az álmodó szétesik (feloszlik) a jó- és gonosz-énjébe. A költők mindig használták ezt a műfogást. Ha az álomdó a saját álmának a költője, úgy az magától értetődő, hogy az álom minden személye az ő személyiségének a hasítéka, egy rész-én (Partial-Ich), melyek az álomban, látszólag a saját életüket élik. Minél súlyosabb a neurózis, ezeknek a rész-lelkeknek (Partial-Seele) az önállósága annál nagyobb, melyek aztán a domináns-énnel (Dominant-Ich) szemben ellenséges beállítódásúak.

Lássunk egy szép példát az eltolásra, ahol a személyiség hasadása az álomban megjelenik.

Egy bíró álmodja

(39. álom) a következőket:  Stekel leírja, azán összegezi:

Figyelemreméltó az álom biszexuális karaktere. A nyitójelenet a fegyházzal egy büntető, homoszexuális cselekmény; megfordítása egy forrón kívánt hölgy elleni agressziójába (saját falloszával). Egy figyelemreméltó tényt említenék itt: bírók, ügyészek, ügyvédek álmukban feltűnően gyakran árulnak el „kriminális komplexumot”. A mi bírónk nyilvánvalóan két emberből tevődik össze és ez fejeződik ki az álomképben. Az ilyen álmok elég gyakoriak.

Leír példaként 3 álmot (40. 41. 43. számúakat)

Megjegyzés VM: ismétlés a tudás anyja!  Fenti álmok füljegyzeténél: A szem a vagina szimbóluma. Az ujj a pénisz megfelelője. Egy szemgolyó, amelyik automatikusan mozog fel és le, koituszról szól (megcserélve az alsót felsőre!). A szemgolyó egyébként, mint minden szexuál-szimbólum biszexuális és herét is jelent. Egy ujj és két szem = férfi genitália.  

Nekrofil hajlam nagyon gyakori neurotikusoknál és haláltól, holttesttől, temetéstől való félelemben, valamint szobrok, viaszfigurák és halotti tárgyak iránti vonzódásban nyilvánul meg. Ezeknek a fantáziáknak a jelenlétét a kulturálisan mélyen levő népek nekrofil káromkodásaiban találjuk meg. (Horvátok és románok káromkodásai.  Anthropophyteia    II. S. 293.)

55. Átalakulások (transzformációk) és biszexualitás. 55.oldal

Ami az álomra általában jellemző, különösen érvényes az átalakulásra (transzformációra) az akcióban levő személyekre és azok ellentéteire.

Valaki zongorázik. Hirtelen a zongora már nem zongora, hanem egy asszony. Aztán az asszony is átváltozik tigrissé. Ebben a formában fejez ki az álom egy identifikációs folyamatot. Zongora, asszony, tigris egymásba azonosan átmennek. Más szavakkal: ezen az asszonyon úgy lehet játszani, mint egy zongorán, azonban nagyon szenvedélyes. Nem szeretném előhívni a féltékenységét, mert akkor vad tigrissé változna.

Ez a meglehetősen körülményes gondolatfolyamat egy átalakulásban (transzformációban) fejeződik ki. Olykor ilyen változásokon keresztül fejezi ki az álom kétséget, vagy két vágy közötti ingadozást.

Egy szorongó hisztérika álma:

(43.) „Egy madár megcsípte az ujjamat, aztán a madár macskává változott aztán a macska rám ugrott.”

A pszichikai hermafroditizmus ebben a két különböző tárgyban fejeződik ki: a férfi a madáron (pénisz) keresztül, a nő a macskán (vagina) keresztül. Vagy például, valaki álmodik egy meztelen asszonyról. Hirtelen hatalmas pénisze lesz, majd végül átváltozik egy szakállas férfivé.

Megjegyzés VM: Néhány álom után elővesz egy korábban elemzett álmot (lásd az 5.oldalon), Béta úr:

(10.) „Látok magam előtt egy nagy fából készült Krisztusképet. Egy darabot veszek magamnak belőle.”

Az álom további analízise mást is mutat. Kiderül, hogy pontosan a közepéből vette ki a darabot, a genitáliából. Azaz megváltoztatta az ő Istenét az ő Istennőjévé. Vagy férfiatlanította az Istenét. Későbbiekben látni fogjuk, hogy béta úr neurózisát milyen hatalmas mértékben befolyásolja aktív és passzív kasztrációs-fantázia. Ez a férfiatlanítás ennek az álomnak a biszexuális karaktere.

A neurotikusoknak ez a biszexualitása az álomban úgy fejeződik ki, mint „hisztérikus tünet”, vagy hisztérikus karakter.

Mégis, milyen bújtatva, milyen finoman sejtetve, milyen titkosan mutatkozik meg az álmokban a biszexualitás.

Megjegyzés VM: sorban álmok (53.-ig) utána egy megállapítás:

A biszexualitás egy adukártya neurózisban és álomban.

És itt jön egy sor példa, mindegyik lehet ez is, az is: kígyó, csiga, minden ami csúszós, macska, csigaház, seprű, egér, patkány, alma, cseresznye, húsos som=klitorisz, eper, szamóca, lámpa, petróleum=sperma, hal, béka, varangy, fésű, cvikker, torony, tornyocskák=női mellek,

Tehát, ezek aláhúzzák a biszexualitást.

63. Jobb és bal az álomban 63.oldal

Gyakran tapasztaljuk azt, hogy az álmokban szerepet játszik az, hogy az álmodó jobb felé, vagy bal felé megy. A jobbra menő út jelenti mindig az törvényt (igazság, jog), a bal pedig a bűntettet (vétek, bűntény). Így tudja a bal ábrázolni az incesztust, homoszexualitást, perverziót, a jobb pedig a házasságot, kapcsolatot egy kurvával, mindig az álmodó individuális morális álláspontja szerint értékelve. Egy egyházi személy számára bal-útnak számít a kurvával való kapcsolat, addig egy inceszt-fantáziával küzdő szabadelvű számára ugyanez jobbnak számít.

Ezt a szimbolikát mi már régóta ismerjük. Aki bal lábbal száll ki az ágyból arra balszerencse vár. A férfi a feleségét a jobboldalán vezeti, a baloldalon egy nem legitim kapcsolatban levőt.

Mindig meg tudtam figyelni, hogy a neurotikus szédülő mindig balra mutatja a szédülés irányát, és ezt differenciáldiagnosztikai jelként értékeltem. A jobbra irányuló szédülés gyanúsan organikus eredetű. Gyakran hallja az ember a neurotikus arra panaszkodni, hogy valamelyik irányba húz. Ha kérdezzük, melyik irányba, tipikusan balra mondja.

Fontos még az a felfogás, miszerint a jobb a férfias, a bal a nőies. Sőt a jobb-oldal az aktív, szerző (kereső) férfias princípium, a bal passzív, kapott (megtartó) női princípium; a jobb a teremtő a bal a fogadó (megtermékenyülő) oldal.

Plutarchos (Symp. 88, und 57) adja közre azt az elterjedt nézetet, hogy a fiúk a jobb heréből, a lányok a bal heréből származnak.

A nőies princípium szimbólumát egy délmagyar vándorcigányasszony úgy keveri, hogy bal lábából nyert vércseppekkel hozza össze a fiatalember haját és főzi birsalmamaggal kásává, majd a szájába veszi és megrágja. 

Megjegyzés VM: hosszan idéz német, török stb. fentieket megerősítő szimbólumokat. Egy sor álom (56.-66.)-ig.

72. Kétség az álomban 72.oldal

(67. 68. 69.) számú álmok

XII. Élet és halál az álomban  77.oldal

Háborús és természeti katasztrófa során észlelt jelenségek alapján megállapítják többen, hogy a halálközelség felébreszti az életösztönöket. Ennek e körülménynek az ismerete teszi érthetővé, hogy az álomban a koitusz meghalással ábrázolódik, és az a különös jelenség is, hogy egy gyilkosság pszichés ekvivalenciája lehet egy nemi aktusnak.

Egy finomlelkű, zseniális hölgy, festőnő álmodja:

(70.) „Egy őserdőben áll egy magas, hasadozott fa. Az egyik távolra kinyúló ágán lóg egy kard. A fegyver elé állok, hosszú, fehér ruhában. Velem szemben áll egy férfi, akit nem tudok felismerni. Köztünk van a kard és nem látjuk egymást és nem is tudjuk egymást megfogni. Egyre forróbb és égetőbb lesz a vágyunk. Erős karokkal megragadja a férfi a kardot és le akarja tépni. Én ujjongok és mindkét karomat a magasba lendítem. Ő túl hevesen  ragadta meg a kardot és kicsúszik a kezéből és a bevágódik a szívem közepébe. Én lehanyatlok és a kard bedöfi a mellkasomat. A férfi szétfoszlik árnyék szerűen, és én ott fekszem a földön, egyedül és holtan.”

Vajon, jelentene ez az álom egy balesetből származó halálesetet? Egy férfi ügyetlenségéből adódóan? Á, ez nem jó nyom! Ez az álom nem a halálról szól, hanem az életről. A „magas, hasadozott fa” a férfi. Az erekció éles kardként jelenik meg. „Egyre forróbb és égetőbb lesz a vágyunk” és akkor vezeti az erigált péniszt a vaginába. Szív és mellkas, alulról-felülre helyezést szolgál. „A férfi szétfoszlik árnyék szerűen” a férfi halálára vonatkozik. Másrészt nyers (durva) lejátszódása az ejakulációnak.

Különleges ábrázolás! Abban a pillanatban, amikor ő (festőnő) élni kezd, és az életet megismeri, akkor meghal.

Az álomban meghalni leginkább az életet jelenti, és éppen a legmagasabb életvágy fejeződik ki olykor halálvágyban. Hasonló pszichológiai szempontok érvényesek az öngyilkosságra, és a haláltípus választását  erotikus fantáziák befolyásolják.

Ez az összefüggés az Érosz és Thanatosz között újra világos lesz. Álomban maga a gyilkosság is, mint az életben a kéjgyilkosság, egy erősen, szadisztikusan színezett szexuális aktust ábrázol.

Egy fiatal lány tipikus álma (nincs számozva): meztelenül áll az utcán, egy magas férfi fellöki és egy kést döf a hasába. Ilyen esetben a gyilkosság egy erőszakos defloráció illusztrációja, a „tisztesség” visszahozhatatlanul meg lett ölve. Ez a szüzesség halála, ami a nő életét jelenti. És, hát ez egy homoszexuális álom, mivel férfi löki fel…

További álmok: (71.72.73.74.75.76.)

XIII. Beszédek (fecsegés) az álomban  Die Reden im Traume . . . . 82

Freudtól származik az a szabály, hogy az álomban történő beszéd (fecsegés) a való életből származik.

A (77.) álommal példálózik

Másik megfigyelés Freudtól (Bemerkungen über einen Fall von Zwangsneurose. Jahrbuch für psychoanalytische Forschungen. 1. Band. 1909. Franz Deuticke,

Wien): az a tapasztalat, hogy az álmok a kényszerparancs és más hasonlók szövegét képesek hozni, ami éber állapotban megcsonkít, vagy torzít és  olyan lesz, mint egy megcsonkított sürgöny.  Ezek a szövegek az álomban olyan beszédek, melyek szembe mennek azzal a szabállyal, hogy a beszédek a napi eseményekből származnak.

Megjegyzés VM: Egy füljegyzetben megjegyezi (82.oldal alján): az ember csodálkozhat azon, hogy olyan sokszor beszélek testvérek közötti inceszt-eseményekről. Nem tehetek mást, mint-hogy a nekem mondottakat lelkiismeretesen regisztrálom. Az ember gondolhat persze arra, hogy főleg betegekkel foglalkozom.

XIV. Érzelem az álomban    Der Affekt im Traume   85

Tulajdonképpen nincs érzelemnélküli álom. Az érzelemnélküli -, vagy, mondjuk inkább érzelemszegény álomra nem emlékszünk. Számomra magától értetődő, hogy az álommunka azonnal megkezdődik, ha lecsukjuk a szemünket. Erre a későbbiekben, a hypnagog képek megbeszélésénél, még hozok bizonyítékokat. Alváskor, mi permanensen álmodunk. Akkor ébredünk fel, ha az érzelem olyan nagy, hogy a tudatosság (öntudat) felébreszt. Ugyanígy, csak az érzelmileg hangsúlyos álmokra emlékszünk. Csak ezek keltik fel a figyelmünket.

Mégis, az érzelmek hamisak (csalókák) lehetnek. Az érzelmeknél is az ellenkezőbe váltás (változás) nagy szerepet játszhat: imádat (rajongás) és tisztelet, megvetés (lenézés) helyett, túlértékelés, aláértékelés helyett, szeretet gyűlölet helyett. Ezen alkalommal is hangsúlyozom, hogy az álmoknak megfordítás (inversio) nélkül is kell, hogy legyen értelmük. Egymás mellet, mindkét variáció fennáll. A neurotikus, -mint minden ember- ellentétekben működik (mozdul). Az emberi gondolkodás és érzelem minden tünete és megjelenése bipoláris. Ahol gyűlölet van ott szeretet is, ahol figyelem ott semmibevevés is, ahol bizalom ott kétség. Az embereknél az affektusok a pozitívból gyorsan negatívba tudnak véltani. A gyűlölet a szeretetnek, negatív előjelű változata. Az érzelmek helyettesíthetik egymást.

Gyakran találkozunk azzal, hogy az álomokban valamelyik érzelem nem egészen illik az álomtartalomhoz. Ezt bizony Freud  meglehetősen kimerítően kifejtette, és itt utalok az „Álomfejtés” (magyarázat, értékelés) című művére. Itt, most csak azzal egészíteném ki, hogy az az estek hosszú sorában az álomban az érzelem kifejezetten érthető és a pszichés konfliktust leplezetlenül felfedi. Egyáltalában, szabályként kimondhatom, az érzelemgazdag álom jelentésénél, hogy amik a legfontosabbak, mindig Freud szabályához tartják magukat, azaz az érzelem mindig jogos. Én általában ott kezdem az álom értelmezését, ahová az érzelem segítségével jutok. Aztán válik láthatóvá, hogy az álomanyag az ellenkezőjébe fordítás (inverzió), eltolás (halasztás) és hasonlók révén elállítódik (változik) és az érzelem hamis csatolmány-e. Kis műfogással aztán az érzelem értelme azonnal felismerhető lesz. Mivel a neurózis legmélyebben levő oka az érzelmi élet zavara, ezért tartom nagy értékűnek az érzelmi álmok (affektálmok) analízisét.

Persze léteznek affektus-mentes álmok is, melyek a hatalmas érzelmeket elfedik, azaz csak látszólagosan affektus-mentesek. (Freud)

Néhány példán szeretném bemutatni, hogy az affekt-álmok milyen mély bepillantást adnak a meglevő neurózis struktúrájába. Egy nőpáciensnek egy sorozat tipikus álma van, melyek ismétlődők:

mindig félelmetesen  hajszolja magát (sietteti), és mégsem éri el, amit akar. És ez a siettetés (sürgetés) főleg koitusz alatt jelentkezik. Az az aggodalma, hogy a férje hamarabb készen lesz, anélkül, hogy neki a libidója megérkezett volna, örökké teljesítettlen vágya, hogy egyszer időben összejöjjön.

Ezt a konfliktust így fejezi ki a következő álomban,:

(80.)  „Előkészületben vagyok, esti társaságba menetelre, izgatottan ide-oda járkálok. Nyitom, zárom az öltözőszekrény ajtaját, a komód különböző rekeszeit, és készítem a kesztyűmet, ékszereket, minden toaletthez szükséges apróságot. Újra és újra az jut az eszembe, hogy ezt, vagy azt elfelejtettem. És a nyitogatás és keresés kezdődik elölről. Végül leülök a tükör elé és kibontom a hajamat a frizurakészítéshez, de fáradtan leejtem a karjaimat. A férjem már felöltözve várja, hogy induljunk a társaságba. Rohangálok lélekszakadva egyik szobából a másikba, de még nem vagyok kész a toalettemmel. Végül kimerülten ébredek.”

Az álom mondanivalója világos: a nőpáciens frizurája végül nem készül el, azaz, nem jut el a libidóhoz, bár az egész élete nem más, mint libidójának keresése. Minden gondolata, szimbolikus képekben, erre a problémára megy vissza. A frizura, egyébként ismert kifejezése a koitusznak. A „nem készen lenni” szembeállítás  férjének „túl korán készen lenni”-vel fejezi ki az alaphangulatát ennek az affekt-álomnak.

További álmok: (81.—–94.)

102. Mit jelentenek az állatok az álomban? Was die Tiere im Traume bedeuten 102. oldal

Az emberek végtelenül gyakran álmodnak állatokról. Már a gyerekeknek is számos állat-álma van, a felnőtteknek pedig különböző állatok jelennek meg, melyekről már az öreg Schubert (?) tudta, hogy szenvedélyeket jelentenek. De nem mindig! Olykor az állatok egészen más jelentéssel bírnak, melyet  egy sor analízissel fogunk tanulmányozni. 

Elsőnek egy saját álom, amelyik elmeséli az elnyomott szenvedélyeim történetét, groteszk formában. Korábbi álmaimban már láthattuk, hogy én magamat a tudattalan (unbewusste) gondolataimban gyakran igáslónak (húzó ló, legjobb szakember) identifikálom. Egy szimbolika, amelyik meglehetősen gyakori, mint ahogy a lovak az álomban általában gyakran előfordulnak. Gyakran, mint szexuális szimbólum (lovagolni=párosodni, közösülni), gyakran, mint befogott, terhet vontató állat.

Nézzünk meg, egy ilyen állat-álmot, közelebbről. Meg fog mutatkozni, hogy milyen mélyebb értelem bújik meg az értelmetlenség mögött, és milyen nagymértékben befolyásolja a szexuális vágy (mohóság) az álomképződményt.

Saját álmom a vadállatokról (95.96.97.)

Megjegyzés VM: kétrészes, komplikált álom, nagy össze-visszasággal, amelyekből néhány dolgot kiemelek:

nagy teremben indul az álom; egy pódiumon produkálja magát egy kettőslény, kentaur: fele ló, fele farkas, vagy tigris. Amikor ki akar menni a teremből St. beriglizi nem engedi, aztán az elemzésnél úgy értelmezi, hogy bár ő a szemlélője az álomnak is, mégis a saját bensőjében levő vadállatok azok, melyek valójában a vad ösztönei, és azokat ő nem akarja kiengedni. Mindeközben Kraft-Ebing, a legnagyobb szakértője a szexuálpatológiának tanácstalanul járkál ide-oda. Közben van a teremben egy reszkető ember, két gyerekkel, aki a saját családapai, tragikus figuráját, másrészt az ő érzéseit reprezentálja. Közben előkerül  N. kolléga, aki St. legnagyobb konkurenciája a praxisában. A kollégának veszettsége van, egy veszett állat! Ráadásul pemphigusa is, ami az esetek többségében halálos, míg St. csak egy ekcémát akvirál. Előkerül egy ló, amelyik amellett pianínó is, ami csak egy asszony lehet, amin lovagolni, és amivel játszani lehet. Az álom végén egy kis kutya csiklandozza a lábát, szemben azzal a veszéllyel, hogy a kutya sarokharapása fertőzés veszélyét rejti magában. Ez valószínűleg félelem a veszettségtől és ezzel az álom homoszexuális fantáziához lyukad ki, aminek a kibontása itt nekem nem lehetséges, mondja St.  

Megjegyzés VM: ezután állatokról szóló álmok jönnek (98.—-105.)

Ezen belül 101.-105.-ig L.P. sorozatálma kutyáról: pl:

(101.) „ Addig ütöttem a kutyát, míg az ostor teljesen tönkre ment.”  

Analízis: A kutyája egy rettenetesen ronda bulldog, és ő gyakran veri álmában, szadisztikus hajlamának jeleként. Fertőzésektől és morális „katzenjammertől” (másnaposság) szorong, ha kurvához megy. A titkos vágya felláció. Most a legerősebb perverziója szodómia a kutyájával (zoofilia). És ennek az álomnak a mondanivalója, hogy a kutyának addig kéne nyalnia az ő péniszét (ostor), amíg az lelohad. Aztán kiderül, hogy a kutyák az álmában idegen férfiak és szexuális objektumok, azaz egyértelműen erős homoszexuális komponenst takarnak.

További álmok (106.—108.) utolsó kettő madárról szól: Stekel megjegyzése : a madár a világ minden nyelvén péniszt jelenti. Aztán mondja a továbbiakban, hogy a kígyó mindenütt fallosz szimbólum, bár olykor jelenthet női genitáliát is.  

Aztán jönnek inszekt-álmok:

(109.) bolha; (110.) poloska; (111.112.) pók, ezek mind fallos-szimbólumok. Ráadásul jelenthetnek: szemrehányástól és infekciótól való félelmet is.

(115.) „ Úgy érezte, hogy tetvekkel van beborítva, és kétségbe esett, mert nem volt semmilyen eszköze, amivel meg tudta volna magát tőlük szabadítani.” Elemzés: hitelezők szorongatták.

(116.) Egy fiatal lány álma: „Kapok egy nagyon szép halat. Vízbe teszem, majd kiveszem. Aztán a számba veszem, kiszívom az agyáig. Majd ahhoz van kedvem, hogy orosz szokás szerint leharapjam a fejét.”

Elemzés: Koitusz és felláció-fantázia.

(119.) szobalégy;

(120.) férfi álma, darazsakról: nőies állatocska, hosszú fullánkkal jelképe egy eldöntendő biszexualitásnak. Gyerekkorában apját onánián kapta. Félelme a darazsaktól, apjától való félelem. Félelme férfiaktól, félelme a hosszú fullánktól. A fullánk a pénisz szimbóluma.

(121.) előző férfinek, egy következő álma, ahol pisztoly is előkerül, és azzal rácéloz egy férfi.

(122.) előző férfinek további álma: lövés dördül, egy csapat seregély felröppen…

A pasi szenvedélyes vadász, de szigorú monogám kapcsolatában ezt nem tudja kiélni.

(123.) Férfi álma a fegyverről, amelyik nem sült el.

St. megállapítása, kérdés formájában: kell-e újra ismételnem, hogy a fegyver, a revolver, a pisztoly férfi genitáliát jelent? A lövés pedig ejakulációval, a megsebesülés a szerelmi aktussal egyenértékű.

Az álomtartalom összefüggéseire utalva mondja St.: a babona szerint a vadásznak szerencsét hoz, ha a vadászat előtt fiatal lánnyal, vagy cigánylánnyal (a legtüzesebb szerelem képviselőjével) találkozik, ugyanígy szerencsétlenséget hoz idős nő és pap. Van a babonában olyan hiedelem is, hogy vadászat előtt női genitáliát, főleg szűz lányét érinteni szerencsétlenséget hoz.

Másik összefüggésre utal az a babona, hogy vadászatra kirukkolás közben zsidóval találkozni szerencsét hoz. De csak látszólag! Mivel zsidónak nevezik minden német nyelvterületen a klitoriszt. 

XVI. Mit jelentenek a növények?  Was die Pflanzen bedeuten  121

A növények szimbolikája az életben fontos szerepet játszik. Az embereket szívesen azonosítjuk virággal, főleg a nőket. Magas, tartózkodó nőt liliomhoz hasonlítjuk,  szerény kislányt az ibolyához, fiatal kislányt bimbóhoz stb. A virágok és növények szimbolikus jelentését kihasználjuk, A rózsa jelenti a ragaszkodást, a tölgyfalomb díszíti a győztest, a babér ugyanúgy a győztest szimbolizálja, a ciprus és a szomorúfűz a bánatot. Az akác és a liliom a szemérmességet (szüzességet) (Kleinpaul, Sprache ohne Worte, Kapitel H, Die Symbolik.)

A virágoknak van bibéje, ami a nép körében fallikus szimbólumnak számít. A virág nyitott kelyhét azonosítják a szerelem által megnyílt vulvával. Ez az analógia arra is kiterjed, hogy a kertészek úgy beszélnek a rózsabimbóról, mint a szűzhártyáról (hymen), Kleinpaul szerint.

Ugyanezeket a szimbólumokat az álmokban megtaláljuk.

Sorozatban: (125.)—-(135.) ig

Ezek közül az egyik álom:

(130) „Az én kis Francimnak az a kívánsága, hogy adjak neki két almát és egy körtét. „És te mit adsz értük?” Ő azt válaszolja nevetve: egy hosszú, szaftos spárgát.” Jól átlátható álom: a két alma=keblek, a körte=vagina, a spárga=pénisz.

XVII. Gyerekek és rokonok szerepe az álomban Die Rolle des Kindes und der Verwandten im Traume   130

Rokonok az álomban leginkább genitáliák szerepét játszák. Az apa megfelel a nemzőapának, az anya a nemzőanyának, a leánytestvér a vagina, a fiútestvér a pénisz. Az ember gyanítja, hogy ez a szimbolika nemcsak az álomban jelenik meg. És valóban megtalálható a folklórban, a viccekben, a célozgatásokban. Ugyanilyen módon fordul elő a bűnözők nyelvében: a vagina „kis (leány)testvér”, a pénisz a „kisöccs” és náluk is a „gyermek” genitáliát jelent.

Egy nő álmodja:

(136.) „A kislánykámmal a kapu előtt állok, és ő (az) teljesen meztelen.” Így fejezi ki, hogy teljesen meztelen és mutatja a vagináját az egész világnak. Ez egy tipikus kurvaálom, amilyet a legtöbb női neurotikus álmodik.

További álmok: (137.)—(142.)

Megjegyzés VM: ezek hivatkozásai között írja St.:

Egy fontos megjegyzést kiemelnék. A homoszexuálisok neve „meleg (fiú)testvér”, a leszbikusoké „meleg nővér”. Egymás között, pedig „Néném”, „Nővérem”, „Nagybátyám”, „Bátyám” neveket használnak. 

A rokonnevek pedig még az ellenkező nemű komponenst is képesek szimbolizálni.

(143.) és (144.) álom. Ezek ráadásul homoszexuális, homoszexuális és pedofil tartalmúak.

XVIII. Új-szó képzések és érthetetlen szavak Wortneubildungen und unverständliche Worte    136 oldal

Az egyik legnehezebb álomértelmezési feladatot jelentik az érthetetlen, vagy újdonképzett szavak megoldása. Az álom sűrítési munkája akkor fogható fel leginkább, ha saját objektumaihoz választ szavakat és neveket. Az álom a szavakat kifejezetten gyakran, mint dolgokat (tárgyakat) kezeli, és mint ugyanolyan összeállítások, eltolások, kiegészítések és sűrítések, valamint tárgyábrázolás lesznek megtapasztalva (megélve). Komikus és különleges szóalkotások az eredményei az ilyen álmoknak.

Megjegyzés VM: 6 szóból (egy újdonképzett) álom Stekeltől, majd ennek az elemzése, asszociációival.

Továbbiakban álmok sora: (146.)—-(152.)

(153.) Leírásnál rövidítek VM. Egy agorafóbiás ügyvéd álma: „Egy nagy étteremben találom magam, ahol egy porció heringet rendeltem, majd megkapom a szervírozott tálamat. Azonban csak csontvázakat kapok, egy vagy kettő közülük mozdony formájú, összesen öt darab, hús nélkül. Panasztételhez a konyhalány nevét tudakolom: úgy hívják, hogy Jurany…” És ez az újdonképzett szó.

Analízis eredménye egy koitusz képét adja, jelképesen láthatóvá téve a hering hús nélkül=pénisz, a tál=vagina. Az étterem (restaurant) pedig az anyaméh. Majd tovább, elképesztő asszociációk, melyekből most csak szemezgetve: az álom homoszexuális hajlamot gyaníttat  (a képzett szó második fele)„R any”, urin-erotika is benne van a Jurany-ban. Továbbá az asszociációban szerepel bor-ivás, ami megfelel vizelet-ivásnak is. Majd vizelés meglesése, onánia, anélkül, hogy az erekció ejakulációhoz vezetne. Nyílván infantilis-kori szülők által tiltott onánia-fantázia.

Mindehhez St. hozzáteszi, mint mondja: 

saját varázslatos kötéssel készült álmomat, amelyik tükre a legbensőbb énem takargatott szenvedélyeivel együtt, ahogyan a determinációgazdag „Jurany” ezt feltárta, most megmutatja tevékenységében az én manifeszt szorongásneurózisom fő-gyökerét: inceszt-fantázia, homoszexuális hajlam onániával összekötve, bűnözési ideák, szorongás ismételt megtorlástól, kiderülésük esetén.

Úgy gondolom, hogy (az előzők) csillogó bizonyítéka, a ma még sokszor kétségbe vont megállapításnak, hogy az álom a gyakorló orvos részére egy rendkívüli (óriási, hatalmas) szövetséges a neurózis elleni harcban.

A kezelésben gyors eredmény lép fel ezeknél a pácienseknél, ha a kriminális gondolatokat (lopás, gyújtogatás, sikkasztás, incesztus, mérgezés, gyilkosság) felfedjük. Minden neurotikus egy bűnöző, bűnözéshez való bátorság nélkül. A bűnözési ösztön a gyermekkorból származik. Álmaink azért nyüzsögnek a bűnözésektől, mert minden álmunk az anyagát az infantilis korból hozza. 

XIX. Álom az álomban     Der Traum im Traume . . . . . . . . . .148

Nagyon érdekes probléma az álom az álomban. Kinek ne lett volna közülünk olyan kellemetlen, félelmetes álma, amelyik minket egyre mélyebben a szerencsétlenség bilincsébe zárna, és e mellett egy belső megnyugtató hang megérti és súgja is: Ne légy nyugtalan! Ez csak egy álom! Ez olyan, mintha az öntudat (eszmélet) erejét a tudattalan rettenetes démonja nem rombolta volna le egészen. Az öntudat mint egy hűvös szemlélő látja az esemény aggodalomkeltő, összezavaró lefolyását és döntő pillanatban belenyúl. Az álmodó vagy felébred, és azt mondja magának: „Hála Istennek! Ez csak egy álom!”  Vagy egy álomjáték (játszma) biztos szavatossága  a lehetőségekkel és valószínűtlenségekkel az álomszövet finom maszkján megtörik és megakadályozza az örömtelenségérzés túlságos fellobbanását.

Máskor pedig azt álmodjuk, hogy álmodunk anélkül, hogy az álomnak szorongáskeltő karaktere lenne.

Álmok: (154.)—-(162.)

1. Élmény az álomban és menekülés (segítség) –álom Das Erlebnis im Traume und Rettungsträume 157

Egy érdekes változata az „álom az álomban” típusnak az „élmény az álomban”.

Olykor hallja az ember az álmodóktól: „Nekem az volt az érzésem, hogy ez nem álom. Ennek igaznak kell lennie!”

Ezzel  a jelenséggel nem foglalkozunk sokat, mivel sokkal ritkább, mint az álom az álomban.

Álmok: (163.)—(165.)

XXI. Onánia-álmok   Onanieträume    164

Az onánia szimbolikája még kevéssé kutatott. Mi már ismételten megragadtuk az alkalmat a korábbi analízisekben, hogy utaljunk rá. Ebben a fejezetben egy kis összefoglalást próbálunk adni, arról a kevésről, amit eddig tudunk. Nagyon titokzatos, ahogy az álmokba beleszövődik, ugyanúgy, mint a halálszimbolika, a biszexuális tendencia és a gyilkossági gondolatok.

Minden, ami önmagától mozog és nincs szükség másikra, pl. az automobil, mint az autoerotizmus kifejezése egyáltalában nem ritka. A kéz és az öt ujj, a pofa (arc), a fogak, szakítás (tépés), fejés, egy készülék tönkretétele, pénz eltékozlása onániára vonatkozhatnak.

Különös szóképek: Ilona, Monna, Nanna, Botanic, Nonne (apáca), néhány kirívó példa.   

Egyik páciensem pl. álmodott „Wilhelm von Oranien”-ről, világos: Onania.

Egy másik a Koran tiltását sosem lépte át.

Másiknál a karmester Dohnányi úgy szerepelt, mint D’Onanie, azaz Onánia.

Más álmokban találtam az „automatikusan játszó zongorát”, az „automatákat”, egy „automatikus cukoradagoló dobozt” (Melynek cilindrikus darabja a fallosz, a cukor a sperma.)

A legtöbb gép megfelel a genitáliáknak. Manipiláció gépekkel és készülékekkel onániát jelent.

Különleges a következő álom:

(166.) „Rángatom a kutyámat fel és le, ő pedig egy kabátba van beburkolva.

A kabát a praeputium. A kutya pedig a pénisz.

Egy fiatalember álmodja:

(167.) „ Én láttam két vörös kezet egy fán. És akkor arra gondoltam: Nem fogsz már sokáig élni, legjobb esetben is csak 51 napot.”

„Két vörös kéz egy fán”, egy ismert kifejezése az onániának.

A vörös kezek rongálják az életfát. Az 51-es szám gyakori onániát jelent. (Öt ujj és egy testrész.)

További álmok: (168.)—(193.)

XXII. Fog-álmok   Zahnträume . 180.

A „fogálmokkal” a nép sokat foglalkozott. Ha az ember egy fog kihullásáról álmodik, akkor ez egy biztos jele annak, hogy egy rokon meg fog halni. Ismerek embereket, akik a fogálomnak profetikus jelentőséget tulajdonítanak. Nem tudunk eléggé óvatosnak lenni, egy ilyen közlés értelmezésekor. Milyen sokfélét álmodik egy ember! Ha azonban ezek közül egy valami beteljesül, azonnal profetikus jelentőségről beszélnek. Az álom megjeleníti titkos vágyainkat. Egy olyan vágy, hogy jó lenne, ha ez, vagy az, meghalna, mindennaposak, én meg bizonyítottnak gondolom, hogy így tudjuk megérteni, hogy az emberek miért gondolnak olyan csökönyösen a fogálmokra. Érdekes lesz, ha ezen a helyen, ha a tradícióra hagyatkozunk.

Artemidoros mondja: ( Most nem szó-szerint VM) A szájüreget úgy kell felfogni, mint a házunkat, a fogaink benne a házban élőket reprezentálják. A felső fogsor a kiemelkedő jelentőségű, az alsó a kevésbé fontos családtagjai az álmodónak. A jobboldaliak a férfiak, a baloldaliak az asszonyok. Ez alól kevés kivétel van…  Ha egy fog kiesik az álomban, az egy családtag elvesztését mutatja, mégpedig a helyének megfelelő családtag elvesztését.

Hazugság nélkül állíthatom, hogy olykor Artemodoros szabályát néhány álommal meg tudom erősíteni. Egyik páciensem álmodja:

(194.) „A rossz harapásom miatt három fogam kitörött.”

Analízis: ez a férfi boldogtalan házasságban él. Két gyermeke van, akiket mindenek felett szeret. Az a gyanúja, hogy a felesége megcsalja. Gyakran tesz magának szemrehányásokat, hogy megnősült.

Ez az álom az ő házasélete. A „rossz harapása” a felesége. Az első asszociációja az, hogy „ez” meghalt. Második asszociáció: mindkét gyermekem súlyos beteg volt, skarlátosok voltak, tehát a gyermekei is meghalhatnak. Ezzel ő egészen szabad lesz. Mindhárom felső fog kiesett…

Álmok: (195.)—(204.)

Egy nő álmodja:

(205) ”A fogaim elkezdenek nőni a számban. Egyre csak nőttek, kinőttek a számból, bele egészen a nyakamba. Kiabálni akartam, hogy „mama”, de nem tudtam, tele volt a szájam vérrel. „Aha” gondoltam: „Ez a vég!” és ijedten ébredtem fel.”

A fogak a pénisz, a száj a vagina. (Áthelyezés, alulról felülre.) Őt deflorálták. Folyik a vére. Vége van a fiatalságának és kezdődik az élet. 

XXIII. Repülés-álmok    Flugträume     186

A repüléses álom mindig élénken érdekelte az emberek fantáziáját. Sok nagy szellem foglalkozott magával a repülés problémájával is. Ma pedig a gyermekkori vágyak megvalósulását láthatjuk a repülésben. Én ismerek egy híres történészt, akinek az öreg, elsárgult írások és más források tanulmányozása a szükséglete és életre szóló foglalkozása. Vajon véletlen, hogy ez az ember egyértelmű gerontofília jeleit mutatja, hogy társaságban az idős hölgyekkel társalog legszívesebben? Csoda-e az is, hogy ezt a múlt kutatóját csak a nagyanyja tudja felbosszantani, és akin ő imádó szeretettel csüng?

Hasonló kapcsolat van egy kis vérszomjas szadista és egy híres sebész között. Így szeretne egy merész aviatikus egy régi infantilis vágyának engedelmeskedni és gyermekkorának erős vágyát teljesíteni.   

Freud teszi hozzá ehhez a témához a következőket: (Kivonatosan VM): ezek az álmok a gyermekkor benyomásainak az ismétlődései, ugyanis a mozgásos játékokra nyúlnak vissza, amiket a gyerekek nagyon szeretnek. Melyik nagybácsi ne röptette meg, valamelyik gyereket? A gyerekek ujjonganak, és kívánják fáradhatatlanul az ismétlést, különösen, ha nagyszerűség és szédülés is társul hozzá. A vonzódás jól ismert minden kisgyereknél ilyen játékok iránt, mint hintázás, himbálódzás, ha cirkuszban tornamutatványként látják, mivel ez felfrissíti az emlékeiket. Nem ritkán ezeknél az ártalmatlan mozgásos játékoknál szexuális érzések is ébrednek.   

Álmok: (206.)—(211.)

XXIV. Dajka-álmok   Ammenträume .193

Nem is gondoljuk, hogy a dajka szerep milyen jelentőségteljes szerepet játszik az emberek életében. A leszoktatás, Freud kijelentése szerint, majdnem trauma. Az én analíziseim ezt a tényt megerősítik. Hogyan fejeződik ki a dajkához való vonzódás az álomban? Gyakran nagyon egyszerű formában. Az emberek gyakran álmodják azt, hogy újra gyermekek és a csecsemő gyermekkori vágyát és a szopás örömét.

A következő dajkaálmok gyűjteményét egy 30 éves férfi neurotikus álmával fogom kezdeni.

(212.) „Egy régi üzletbe megyek a régi postámban. A kollégám, akivel ott mindig érintkeztem, nagyon szívéjesen üdvözölt. Azután úgy tűnt, hogy otthon az ágyamban feküdnék. Aztán nem tudok emlékezni, vajon meztelen voltam-e, és olyan volt, mintha a régi üzletből egy kisasszony (aki most már férjezett, de az álom idejében még kisasszony volt), mellettem feküdt az ágyban, piros ruhában és a melléből engem szoptatott. Ezt először nem akartam, mivel engem zsenírozott…

Egy férfi álma.

(217.) „Egy nagy hófehér gleccseren vagyok és egy jégdarabot veszek a számba. Érzem, hogy ínyemre van, ahogy a jég szétolvad a számban.”

Megspórolhatjuk magunknak a fejtegetést. A mellek fehérsége és magassága egyesül a gleccserben…

XXV. Víz-, tűz-, terhességi álmok   Wasser-, Feuer- und Schwangerschaftsträume     204

Freud szerint az összes víz-álom terhességi álom.

Egy fiatal nő, aki gyermekáldástól fél, az utóbbi években, visszatérően sztereotip álma van:

(223.)”Férjemmel régóta vízben vagyunk és nekem újra és újra a víz alá kell buknom, majd aztán ki. Nekem már nagyon kínos, hogy mindig le kell bukjak.” Az asszonynak már négy gyermeke van. Már nyugalmat szeretne. A férje nagyon nem tetszik neki. A koitusz (be-ki) neki valóban kínos. Irtózik a hévtől…

XXVI. Születés (Szülés) álmok   Geburtsträume   217

Lehetséges, hogy egy olyan félelmetes (rettenetes, borzalmas) benyomás, ahogy egy születés (szülés) végbemegy, nem hagy emléknyomokat hátra?  A gyermek koponyájának a préselése, a kinyomás, le kell, hogy győzze a hát csontjainak az ellenállását. Freud mondta ki azt a fontos gondolatot, hogy az ember első szorongása (félelme) a megszületés félelme. Ezt mutatja az a figyelemreméltó nyelvi kifejezés is, hogy a szorongás (félelem) szó, milyen összefüggésben van a szorosság (szűk hely) (németül: Angst illetve Enge) kifejezéssel. Az is feltűnő, hogy az emberek milyen gyakran álmodnak a saját születésükről. Ez persze lehet utófantázia is ami az anyaméhálmoknál olyan nagy szerepet játszik. Nem lehet, hogy ennek a fantáziának az emléknyomát egy anyagi szubsztrátum szállítja?

A születés-álmok meghatározott típusúak: az ember átfurakszik (tekeredik) egy szűk járaton és végül a szabadba jut. Aztán egy másik típusban az ember megy  egy szőnyegen, az út egyre szűkebb lesz és végül ijedten felébred. 

Álmok: (244.)—(265.)

XXVII. Anyaméh álmok   Mutterleibsträume .    227 . .

A legkülönlegesebb álmok közé tartoznak azok az álmok, melyekben az álmodó az anyaméhben van és ott, az intrauterin élet összes folyamatát megfigyeli. Ezek az álmok gyakran rejtettek és alig értelmezhetők, ha az ember csak az álmodó ötleteit veszi figyelembe. Ezek a legfurcsább félreértéseket mutatják. Alig fordul elő egy második elképzelés, ahogyan az emberek öntudata felborzolódik a anyaméh-fantáziával szemben. Ez abszurdnak, lehetetlennek, nevetségesnek tűnik. Nem akarják elfogadni a szimbolikát és élénk affektusokkal ellenállnak az értelmezésnek. Végül meghajlanak a tények hatalma előtt. Néhány álomnak nincs másféle megoldása (értelmezése). A terápiás siker függ attól, hogy az ember megtalálja a helyes utat. Hirtelen felfoghatják az eddigiekben felfoghatatlant, és megtalálják egy sor neurotikus tünet megértését, melyek megoldhatatlannak látszottak. Ezek közé tartozik: a vonzódás szűk, kis helységekhez, mint szűk szobácska, páholy, vonatkupé, hajókabin, klozett. De ugyanígy a neurotikus ellentettjeik, mint szorongás szűk helységekben, ahol az ember korlátozva és összenyomva érzi magát. És ugyanígy a szorongás nagy helységektől és speciálisan a nagy terektől, az agorafóbiánál, ami úgy tűnik összefüggésben van az anyaméh-fantáziával. Ebbe a fejezetbe tartoznak még a koporsóban való alvás elképzelése, vagy az élve eltemettetés, meg a sírbolt és temetés kényszergondolatai.

Az anyaméh-álmokról szóló álmok gyűjteménye meglehetősen gazdag. Csak egy töredékét fogom közzé tenni.

(266.)”Egy olyan szűk kalitkában vagyok, hogy a pálcikák a testemet érintik. Azon csodálkozom, hogy a vas ilyen puha lehet, és azon gondolkodom, hogy a magnetikus erejét a vékony pálcikák nem csökkentik-e? Valószínűleg egy vadállat vagyok. Aztán, egy valószínűtlenül nagy ember közeledik egy bottal és döfködi azt a nyíláson keresztül. A végén van egy kerek csont és azon egy vörös húsdarab. Azt gondolom: „Ez egy durva iparossegéd” a bot még eltalálhat engem, és felébreszt a félelmem.”

Az értelmezés (fejtés, magyarázat) nagyon egyszerű. Az álmodó bújik az uterusban és fél az apai károsítástól, nehogy a bot szúrása eltalálja.

Ez egy hihetetlen gyakori fantázia.

A következő álmot analízis nélkül adom át, magáért beszél.      

(268.)”Egy nagyon szűk WC-ben voltam. A teteje olyan alacsonyan volt, hogy a fejemet be kellett húznom. A padlón kúszva kellett kimásznom, és arra gondoltam: „Hogy van helye itt az apámnak?”

Álmok: (267.)—(284.)

XXVIII. Gyermekek álmai     Die Träume der Kinder    239

Most, a nehéz, komplikált álmok után az egyszerű gyermekálmokat hozzuk. A gyermekálmok legtöbbször áttekinthetők és a vágyteljesítő típusba tartoznak, vagy a tudat neurotikus szorongásának (félelmének) kifejeződései egészen világos módon. Azt mondom „legtöbbször”! Mégis, találtam már egészen komplikált gyermekálmokat is, melyek a szimbolika teljes használatát és az álomtorzítást is mutattak.

Egy másik kérdés az lenne: mikor kezdenek e gyermekek álmodni?  Ismert, hogy az anyák alvás közben, a csecsemők elbűvölő kacagását álomként fogják fel. Az orvosok realisztikusabbak, és ebben csak reflexválaszt látnak. Kit tud itt döntést hozni? Én lehetségesnek tartom, sőt valószínűnek, hogy a gyermekek születésük első napjától álmodnak, sőt már az anyaméhben is.   

A gyermekélet pszichológiája a kulcsa a felnőttek megértésének. A gyermekek álma közelebb visz minket az álom belső lényegéhez. Mikor kezd el álmodni a gyermek? Ezt csak úgy tudjuk megállapítani (eldönteni), ahogyan az állatok álmait megérteni hisszük. Mi látunk bizonyos mozgásokat, mi hallunk bizonyos hangokat és arra következtetünk, hogy az állat álmodik. Az álomról szóló kutakodásunkban az állatok a gyermekek embrionális állapotát testesítik meg. Haeckel biogenetikus törvénye értelmében, minden individuum fejlődése során, kicsiben átmegy ugyanazon, amelyiken az évezredek lefutásában a saját faja átment. Az embrió sajátos módon növekszik, egészen az ember komplikált felépítéséig. Az ember fejlődése megfelel az emberiség fejlődésének. Az állatok álma megismerteti velünk az álom őstípusát. Sancto de Sanctis (Die Träume. Karl Marhold, Halle a. S. 1901.) az állatok álmairól kiterjedt tanulmányokat mutat be. Nincs kétsége a felől, hogy bizonyos intelligenciafoktól kezdve az állatok álmodnak. Úgy tűnik, hogy a lovaknak van a legvidámabb álma. Nyerítenek (vihognak, röhögnek) álmukban és a nevetés egy fajtáját is mutatják. Borjak mozgatják a végtagjaikat és bőgnek. Az állatseregletből a ragadozóknál is megfigyeltek álomjelenségeket. A párzási időszakban minden állat álma élénkebb. Santo különleges megfigyelése is nagyon érdekes, hogy egy nagyon intelligens újfundlandi kutya, amelyik élete során sosem került vízbe, álmában lábaival és fejtartásával egyértelműen úszó-mozdulatokat végzett. Ezek a mozdulatok gyakran olyan erősek voltak, hogy fektében helyéről elmozdult. (Ilyen megfigyeléseket saját, Schary nevű kutyámon én is tettem, akinek nagyon élénk álmai voltak, nagy effektusokkal.)  

Egy ismert irodalmárnak, aki amellett szenvedélyes vadász is van egy különlegesen okos, jólidomított vadászkutyája. Megfigyelte, hogy a kutyája szabályszerűen, vadászat után, álmában meggörbül, fejét, végtagjait mozgatja és e mellett még halk ugatásokat is hallat. A kutya megismételte a vadászjeleneteket álmában, egy különbséggel. Nappal, vadászat alatt, egy jól idomított vadászkutyának nem szabad ugatni. Ugató kutyákat a vadászok nem alkalmaznak. Amit neki nappal nem szabad azt éjjel, szíve vágya szerint megteszi. Ugyanígy az újfundlandi is, az álmot hívja segítségül, hogy titkos vágya teljesítéséhez. Az emberálom őstípusát, az állatok álma, a vágyteljesítés legegyszerűbb formájában mutatja. Az állat álmában szabadjára engedi ösztöneit.

Menjünk egy szinttel magasabbra. A gyermekek álma sokkal korábban kezdődik, mint ahogy azt Santo feltételezi. Preyer a csecsemők alvás közbeni nevetését reflexaktusnak tartja. Az állatokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján, sem tudjuk elképzelni, hogy a csecsemők álmodnak? Mit jelenthetnek a száj szopómozdulatai alvás közben? A csecsemő azt álmodja, hogy szopik és alszik tovább. Az álom ugyanis, Freud szerint nem zavarója az alvásnak, hanem az őrzője. Ha felébred a gyermek, akkor mutatja az infantilis álma vágyteljesülési karakterét. Az egyik gyermekem, három éves korában álmodta, hogy egy angyaltól kapott egy trombitát és egy kispuskát. Mindkettő az álmodás előtti napon megkívánt játékszer volt. Olyan valóságos volt az álom, hogy felébredés után kereste azokat az ágyában.  

Az egészséges gyerekek álma mindig, hamisíthatatlanul vágyteljesítő típusú. A gyerekek gyakran álmodnak az elhalálozásról és a halálról egyáltalán. Mondják: „A gyerekek nem ismerik a halálfélelmet. Az elhunyt nagymama az égben van a Jóistennél, ahol sok angyal van… Mi természetesebb annál, amikor egy gyermek ezt a gyönyörűséget kívánja látni?”  Ez persze talán helyes lehet, ennek ellenére hiba lenne azt gondolni, hogy a gyermek nem fogja fel a halálvágy komolyságát. A halálvágy egy gyereknél egy eldöntött ellenséges aktus. Jung  (Über Konflikte der kindlichen Seele in Jahrbuch für psychoanalytische Forschungen. II. Bd) mesél egy 4 éves kislányról, aki arra a kérdésre, „Mit szólnál ahhoz, ha ma éjszaka egy kisöcséd születne?”, azt válaszolta: „Akkor én megölném.”. Ugyanez a kislány élénken jelezte, hogy az anyja a szülés után ne haljon meg. Én úgy gondolom, hogy a gyerekek a legközelebbi hozzátartozóik halálával többet foglalkoznak, mint a felnőttek. nem hibázunk, ha ezeket a gondolatokat direkt halálkívánságnak fogjuk fel. A gyermek, kutatásaim szerint született bűnöző. (Lombroso, valami hasonlót állított.)

Lábjegyzetben: Némelyik incesztus-hajlam, testvérek vagy szülők iránt egyáltalában nem primer, hanem halálkívánság túlkompenzációja. Talán a legtöbb esetben patológiásan fixált hajlam az elődök gyűlölete. Ismerek ugyanis néhány olyan esetet, ahol a túlzott szeretet, a gyökere a halálkívánságig fokozódott ellenszenv.

Álmok: (285.)—(313.)

XXIX. Halálszimbolika    Todessymbolik .     250

Évek múltak el mire a halálszimbolika nyomára jutottam. Ez abból adódik, hogy szokatlanul el van bújtatva, és minden álomba titkosan bele van szőve. Majdnem minden álomban van egy kérdéssel egy képrejtvény: „Hol van a halál?”

Az álmodó részére ugyanakkor a legfontosabb téma az álomban is a legkínosabb és nem mer nyíltan a halál szemébe nézni. A tudat (öntudat, eszmélet) maszkírozza a halálgondolatokat. A nyílt halálkívánságokra nem vesztegetek szót. Aki minket idáig követett már megtanulta, hogy milyen irányíthatatlan (vad, szilaj, rakoncátlan) bősége (gazdagsága) az ellenséges, elnyomott (elfojtott) érzelmeknek kell, hogy az álomban kitombolja magát. Szeretet és gyűlölet nem ellentétek! Valakit megölni annyit tesz, mint valakinek életet ajándékozni. Így lépnek keresztül a mi ősi érzéseink az ősember egoista brutál-anarchisztikus ragadozó ösztönei, a kultúrember összes altruisztikus pompáján (díszén) még mindig az álmokban. Jeder Mensch ist sich der Nächste. Minden egyes ember a következő. Mindenki az egyetlen és álmában az egész világ a tulajdona. Minden beteljesülésünk holttesteken át történik. Minden beteljesülésünk mások kárhozata (pusztulása, romlása).

Freud mutatott nekünk egy csodaszép példát a halálkívánság elrejtéséről. Egy hölgy látta a szeretett férje ravatalát. Aztán meghalasztott egy másik közeli személyt, hogy a férjét még egyszer láthassa. Ez nekünk fellebbenti a fátylat az ismeretlen emberről. Valakinek a kedvéért meghalasztunk egy másikat. Milyen gyakori kívánság ez a meghalás!

Nyugodtan tehetjük azt a megállapítást, hogy a neurotikusok és melankolikus betegek saját maguknak történő szemrehányásainak nagy része ebből a halálkívánságból származik.  Nekünk fogalmunk sincs a bennünk lakozó ádáz gyilkosról, aki az áldozatára leselkedik. Apa, anya, a gazdag feleség, a kedves gyermekek, akiknek az életéért az ember aggódik, mindnyájan feláldozásra kerülnek, bizonyos körülmények miatt az álomban, következésképpen a tudatalattiban is, ha az elnyomott (elfojtott) ösztön kielégülésért üvölt. Ebből a konfliktusból majdnem feloldhatatlan neurózisok jönnek létre.

Lebbentsük fel a fátylat az emberi gondolatok iszonyú pokláról. Elég a traccsból: mi foglalkozunk nem csak a saját halálunkkal, hanem másokéval is. És mindenek előtt a másokéval és csak azután az önbüntetés útján, a szemet-szemért alapon a sajátunkéval.   

Egy alig megoldható feladat számomra a halál szimbolikájának összefoglaló  bemutatása. Ezt mégis meg fogjuk próbálni, és később ezt a fejtegetést néhány példával megerősítjük.

Egy szokásos formája a halálszimbolikának a kapcsolat (érintkezés) a halállal. A halál megjelenik az álomban és beszélget az álmodóval, vagy egy közeli személlyel.

Álmok: (314.)—(323.)

Megjegyzés VM: elemzések között mondja St.

Alig vagyok képes, hogy itt a menést (elmenés, gyaloglás), mint a halál szimbolikáját bemutassam. Olvasóimnak meg kell elégedniük spórolós adatokkal, ami felhívja a figyelmüket, és nekik nem lesz nehéz hasonló halálszimbólumot találniuk. Fontos szimbólumok: az „elmenés” és az „elutazás”, a „haza menés”, az „elutazás”, „szoba elhagyása”, „gyors eltünés”, „ajtó bezárása maga mögött”, leginkább halált jelentenek az álomban. Részletes példák következnek.

Freud egy másféle magyarázatot ad a halottak álomban való megjelenésének:  milyen gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy arra gondolunk: ha az apám még élne, mit szólna ehhez? Vagy pl. egy fiatalember, akinek a nagyapja nagy vagyont hagyott hátra, szemrehányást tenne egy jelentős pénzkiadásnál és ha életben lenne elszámolást sürgetne tőle. Az a forrongás, amit az álommal szemben érzünk, a legjobb tudomásunk tiltakozása (ellenvetése), hogy az a valaki már meghalt, valójában egy vígaszgondolat, hogy az elhunyt már nem tud beleszólni a dolgainkba. (Traumdeutung S. 263.)  Ebben a magyarázatban bizonyára van igazság. Néhány forró kívánság, a halott szeretne még élni, kifejeződik hallucinációkban és álomban. A halottak élni látszanak és egyáltalában nem halottak. Ennek az álomnak van még egy jelentése: a nagyapának nem kéne megjelennie, mint Don Juannak a Kővendég. Mint bosszúálló, aki örök hatalmába visszajár…

A kővendég (oroszul: Каменный гость) Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij négyfelvonásos operája, amelyet Puskin költeményére írt. Az operát a barátai fejezték be, és 1872-ben, a komponista halála után három évvel mutatták be Szentpéterváron. Donna Anna vacsoráján megjelenik Don Juan, s a társalgás közben a nő a magányáról panaszkodik. Több sem kell a hódítónak, egyre hevesebben udvarol az asszonynak. Az asszony ekkor tudja meg, hogy férje gyilkosát látja vendégül, kiutasítja a házából. A férfi csak akkor hajlandó elmenni, ha csókot kap. Ezt meg is kapja, s ekkor kopogtatnak az ajtón, megérkezett a kővendég, a kormányzó szobra. Kezet nyújt Don Juannak, aki zavarában elfogadja azt. Ebben a pillanatban megnyílik a föld, s mindketten a mélybe süllyednek. 

XXX. Halálszimbolika   Todessymbolik .  255 oldal

(324.) álom; elemzése szabad asszociációval (hosszú, zűrös) és hát kiderül sok minden, ami rejtve akart maradni.

XXXI.  Halálszimbolika     Todessymbolik .     264 oldal

Álmok, melyek csak a halálszimbolika feltárására szorítkoznak.

(325.)—(334.) 

XXXII.   Halálszimbolika            Todessymbolik .    271oldal

A halálszimbolika szolgálatában a különböző közlekedési eszközök nagyon gyakran találhatók. Az újságok mindig tele vannak balesetekkel, melyek ródlival, kerékpárral történtek. Korcsolyázásnál az ember eltörheti a lábát, és ha pehhe van, akár meg is halhat. Ezek a gondolatok megtalálhatók a vágyteljesítő álmokban.

Egy kényszerneurotikus álma:

(335.) „Láttam a bátyámat, Friedrichet kerékpározni. Nagyon sápadt volt.”

Elemzés: Friedrich szenvedélyes kerékpáros. Már ismételten voltak életveszélyes balesetei. Az álmodónak most van oka a bátyára haragudni. Egy általa nagyon kívánatos hölgy őt részesíti előnyben. Ebben az álomban a bátyát egy bukás után látja. A sápadtság karakterisztikus halál-jel. A halottak sápadtak.

Továbbiak: (336.)—(340.)

XXXIII.  Halálszimbolika           Todessymbolik .    279 oldal

Igazából, már eddig is tekintélyes sorát mutattuk be a halálszimbólumoknak, és még mindig csak a vállalkozásunk elején tartunk. Most abba az irányba megyünk, hogy a halál álarcait (maszkjait) soroljuk fel. A legritkább esetben mutatkozik a halál, mint csontváz, aszott csontemberként kaszával. A teremtő Isten nem hagy a kártyáiba ilyen könnyen bepillantani, ahogyan én az eddigi álmokat ismerem.

Álmok: (341.)

Ezekből fontos szövegek: Minden fekete, sötét és sötétség és az ellenkezőik, a fehér, a fény, a sápadtság halált jelenthet.

A sápadt ember, a fekete ember, a fekete asszony, a fehér asszony, mind halálkövetek. Valamelyest nehezebben érthetők: az idegen úr, a fiatal úr, az idős úr, a másik, a harmadik, a negyedik. Az idős asszony, a kísérőnő, az ismeretlen.

Gyakori szimbólum még: a lovag, a lovas (különösen a vad vagy fekete lovas), a vadász, a katona, a katonatiszt (nagy magas), a szikár (sovány) úr, a komoly (zord) úr, a néma, a hallgatag, a vörös, a sánta, az orvos (különböző maszkokkal…doktor Fekete, doktor Fehér), a sofőr, a kalauz, a rabló, a gyilkos, a tolvaj,  a szabó (az életfonalat levágni!), a fodrász (egyáltalán nem ritkán!), a kancsal (mint általában a fogyatékos ember), a kísérő, a tizenharmadik, a kertész, a szellem, a lekész(pap, rabbi), Friedrich, Frieda, Friedmann (nevek, melyek Friede-vel kezdődnek, jelentése béke, békesség), a költő, az énekes, Ádám, a paraszt (gazdálkodó), a szeretett Isten, a Sátán…ezek, csak úgy véletlenszerű sorban, kirántva a halálálarcból. Én tudnám, majd az összes álarcot álmok analízisével alátámasztani. De meg kell elégedjek néhány érdekes álom közlésével, a többi szimbólum átadásával, utóvizsgálat céljából, azoknak a kollégáknak, akik álomfejtéssel foglalkoznak. Ezek a szimbólumok magát a halált ábrázolják, vagy a halálüzenetek, vagy a halál helyettesei az álomban. Halálüzenetek a fekete madarak, hollók, varjak, a fekete kutya, a fekete macska.

Egy „ideges szorongó (nő)” álma:

(342.)”Megyek a kicsikémmel a férjemet fogadni. Útközben látok a levegőben egy nagy, fekete madarat. Azt mondom: „Ez egy rablómadár” és magyarázom a kicsikémnek. A madár közelebb jön a fejünkhöz. Meglököm, ettől felrepül a magasba.”

Az analízisben a madarat egy rettenetesen nagy pénisznek fogja fel, amelyik könnyen a magasba megy ellentétben a férje péniszével. Aztán kiderül, hogy a madárnak van még egy jelentése. Ez egy halálmadár. Este lefekvés előtt arról beszélgetett, hogy a barátnője férje hirtelen meghalt. Barátnője nem tud túljutni férje halálán…

Hasonló módon, más röpülő állatok is halálüzenetekként szolgálnak. Minden ami röpül szimbóluma a halálnak. Hiszen repülnek, mint az angyalok, a halott lelkek az égbe…

További álmok: (343.)—(365.)

Széljegyzetben: Az infantilis konstellációban  a „háromszögből” a „negyedik” (a halál) a „harmadik” eltávolításával egy új párt hoz létre.

XXXIV. Halálszimbolika       Todessymbolik .    293

A meghalás az álomban a legkülönlegesebb szimbolikus formában jelenik meg. Különösen kedvelt olyan képek alkalmazása, melyek a beszédben előfordulnak és az álomban valóban képileg jelennek meg. „Az örök alvás” egy kedvelt kifejezése a halálnak. Az alvó az álomban halált jelent.

Kleinpaul mondja: előnyös haladást jelentett, hogy a halált hosszú, örök álomnak nevezték. A sír a hideg ágy, a temető nagy hálóterem, pihenőhely lett. (Die Lebendigen und die Toden S. 250.)

Hasonlóan használják a tüzet és a vizet is. Az életgyertya kiégett. A tűz kihűlt. A tűz, mint az élet szimbóluma ősrégi. A halál a fáklyát halványítja, kialtatja.

A víznek is van halálla kapcsolatos vonatkozása. A holtak átkerülnek a „túlpartra”. A „túlpartról” senki sem tér vissza. más felfogás szerint a holtak egy szigeten élnek. Ez a megboldogultak szigete.

Mégis ezek a képek nem mindig olyan nyilvánvalók, mint más példákban. Olykor a kép homályos, gyengített. Alvás helyett előfordul pl. a pihenés.

Álmok: (366.)—(375.)

XXXV.   Halálszimbolika                Todessymbolik .  299 oldal

Eddig a halál és meghalás szimbolikájáról beszéltünk. Az eltemetésnek is csodálatos megjelenítései fordulnak elő. Olykor, olyan, mint körmenet, máskor, mint embertömeg, nagy tolakodással; egy ünnep, egy esküvő, egy nagy ünnepség. A koporsó pedig, mint szekrény vagy láda ábrázolódik, vagy, mint anyaméh.

Álmok: (376.)—(387.)

XXXVI. Bűncselekmény (bűntett) az álomban  

                                       Das Verbrechen im Traume . . . . . . . . . 310

Már láttuk, hogy milyen elnyomott (kiűzött, kiszorított) halálkívánságok vonulnak át a legtöbb álmon. A mi halálszimbolikánk bizonyára hézagos. Ez csak szerény kezdet és további kutatások szükségesek. A kívánságtól a tettig hatalmas a távolság. Egyedül csak mi tudunk analizálni az álomban kriminális tetteket (cselekedeteket). Mi látunk bűnös (vétkes) terveket: gyújtogatást, gyilkosságot, mérgezést. Úgy látszik, hogy az ember az álmában az összes ősi ösztönét kitombolja. Milyen sokáig tartott az, hogy ami ma bűncselekmény, az jogos önvédelemnek és harcnak számított. A bölcs Seneca is mondta: ”homo homini lupus.” És azt is: az emberek alakja emberi, de a lelkük a vad állatoké. Csak az embernek okoz örömöt, hogy az embert elpusztítja (tönkreteszi). Analíziseink alá tudják támasztani a híres sztoikus kijelentéseit. Már a gyerekek álmainál utaltam a az emberben levő kriminalitás fontosságára. A neurotikus pedig örök gyerek marad. A neurózis csak egy változata a „pszichés infantilizmusnak”.  Ezért kell a neurotikusban levő kriminalitásnak fokozott jelentőséget tulajdonítani. A neurotikus egy bűnöző a bűnöző bátorsága nélkül. Ingadozik (pendlizik) vágyak, ösztönök, impulzusok (sugallatok) és a morális és vallási gátlások között ide-oda. Tünetei pedig súlyos bűntudat következményei. És mivel „morális túlérzékenységéből” (minden jelenség bipoláris!) adódóan a rossz (gonosz) ellen keletkező reakciója miatt sokszor rosszat (gonoszt) érzékel, számára minden vagy jó, vagy rossz. A szorongással (aggódással) egy védőfalat létesít a kriminális ösztönök köré. És ez a szorongást mindenkori szociális faktorrá teszi, ami a fennálló berendezkedést(rendet) garantálja.

Az etikus parancsok uralják az ember tudatát (öntudatát). A tudatalattiból szorongás formájában válnak láthatóvá. És ez, ahogy már hangsúlyoztam, a szorongás maga…

A nagyszámú bűncselekmény-álom közül, ami a rendelkezésemre áll, csak egy néhány kiválasztottat teszek nyilvánossá. Ezek kiegészíthetik a halálszimbolikát a kívánságtól „a kriminális passzívitásból” a tettbe , „a kriminális aktívitásba” (agresszió) való átmenet értelmében.

Álmok: (388.)—(405.)

XXXVII. „Feltámadás” és második maghalás  “Auferstehung” und zum zweiten Male sterben. 324 oldal

Ha a pszichoanalízis csak annyit tett volna, hogy felvilágosít minket arról, hogy milyen szoros kötelék fűz minket a szüleinkhez, már akkor is sokat tett volna. Apa és anya számunkra nem csak üres fogalmak, hanem a legszentebbként érvényesek. Ma már azt is tudjuk, hogy a legerősebbek is. A pszichikai infantilizmus a legfontosabb ismertetőjele a neurózisnak. A betegek csökönyösen ragaszkodnak az örömnyereség (élvezethaszon) infantilis formájához. Ez képezi az alapját minden rendíthetetlen hűségnek, amivel a neurotikusok az infantilis ideáljaikon csüggenek. Néhány jelenség úgy néz ki, mint valaminek az ellenkezője: lázadás, függetlenség, kíméletlenség (tapintatlanság), a szülőkkel szemben.  Aki a bipolaritás figyelemreméltó jellegzetességének minden szimptómájában jártas, nem fog ezeken csodálkozni, és az ellentétes jelenségeket kísérletnek (próbálkozásnak) tekinti és ezekből a burkokból ki fogja szabadítani. Ha az élőnek óriási hatalma volt felettünk, úgy látszik, hogy a holtnak olykor még zsarnokibb uralma lehet. Milyen sok neurotikus tünet csak „utólagos engedelmesség” vagy „utólagos ellenkezés”. Tehát mindig reakciók a nevelő parancsaira. A halott olykor képes ezeket a parancsokat feloldani. Látunk embereket szabaddá válni, amikor a fiatalnak egy parancsolója meghal. Máskor épp az ellenkezője lép fel, a halál kőbe vési a parancsokat és feloldhatatlanná teszi. Szegény emberek feloldhatatlan (érzelmileg) parancsok uralma alá kerülnek, amivel az intellektuális belátás nem képes felvenni a versenyt. Magától értetődően lesz kísérlet a halott parancsainak az áttörésére, több, kevesebb sikerrel. Leginkább akkor sikerül, ha egy új, erősebb érzelem keríti hatalmába a neurotikust. Az új szerelem megöli a régit. Ebben az értelemben az átvitel (áttétel, átültetés, átruházás) a legerősebb gyógyszer. Csak ekkor tudja meghalasztani a halottját. A holtnak még egyszer meg kell halnia pszichikailag, különben élő marad. Az analízis ezt a szükséges munkát szorgalmazza. Álomban a halott parancsaitól való megszabadulásnak ez a problematikája különleges formát ölt. A holtak még egyszer meghalnak. Később, az idegenség érzése az álomban és az életben (XLI. fejezetben) fogjuk látni a megbeszélésnél, hogy az élő, ezekben az esetekben az álmodónak idegenné válik. Az élő hatalma azáltal törik meg, hogy idegenné lesz téve. Az elhunyt hatalma eltűnik, ha másodszor meghal. Tulajdonképpen: nekik kell megszűnni (elhamvadni, kialudni).

Nekünk ezek az álmok nem tényt mutatnak, hanem csak vágyakat, nem beteljesüléseket, csak átmeneteket.

Álmok: (406.)—(417.)       

XXXVIII. Számanalízis és számszimbolika   

Zahlenanalysen und  Zahlensymbolik . . . . . . 333

Ha a halálszimbolika megbeszélése közben az álomban előforduló számok analízisére térünk át, ez csak látszólagos megszakítása az álomértelmezés legfontosabb témájának, mivel álomban éppen a számok mutatnak titkos vonatkozásokat a halálra. A számok az analitikus számára nagy feladatot jelentenek és a páciens segítsége nélkül aligha megoldhatók.

A számok legtöbbször babonás elképzelésekkel függenek össze az életről és a halálról, és intim vonatkozásai is vannak bizonyos biografikus dátumokkal. Ezen kívül a számokban sok esetben nagy szimbolikus tartalom van. A szimbolika az évek múlásával válik érthetővé és olykor feltűnő módon megkönnyíti az értelmezési munkát. Magától értetődően hangzik, mégis újra mondanom kell: az összes szimbólumnak nincs abszolút értéke, csak átlagos értéke. Minden szimbólum bizonyos körülmények esetén egészen mást jelenthet, és nem kell erőltetni azt a jelentést, amit én az eddigi tapasztalatim alapján tanítottam. Az emberi fantázia teremtő ereje olyan gazdag, hogy nem hagyja magát szűk formába préselni. Itt inkább lehet szó útmutatásról, mintsem törvényről. Nincs is általános érvényű szimbólum.  Ezekkel a megszorításokkal közlöm azt a keveset, amit én tudok. 

Az 1. a péniszt jeleníti meg, de az első és a legfontosabb a házban az apa, aki másrészt újra szimbóluma lehet a pénisznek (az elsőszülött hasonlóan.).

Az „Egyes” különösen gyakran vallási komplexumra utal: Isten-Atya. Csak egy Isten van. Minden szám nagy szerepet játszik a vallási elképzelésekben. Különösen táblán levő számok utalnak a „Tíz Parancsolat”-ra. Az egyes azonban még a halál is. Az ½ leginkább erotikus jelentésű a fél (fele) jelentéssel.

A 2. jelentheti a pár-t, szimbóluma a nemi egyesülésnek, a házasságnak, egy szexuális aktusnak. A római nép a tombolában a kettes számot a „nő lábai”-nak szokta mondani. Ezen kívül a legfontosabb jelentései: páros szervek, a herék (Két-tojás), a keblek (a testvérek), far (fivérek), a lábak, a kezek.

A 3. a szokványos beszéd a háromszögű kapcsolatra alkalmazza, az álomban is képes ennek az ábrázolására, pl. a gyerek a szülőpár mellett a harmadik szerepét játssza. A legfontosabb jelentése az egész férfi genitália.

A 4.ről ma már többet tudok mondani, mint az első közleményemben(Beiträge zur Traumdeutung. Jahrbuch f. Psych. Forschg. I. Bd. 1909).  

Néhány általam analizált álomban a négyes a csábító férfit (megrontót) jelentett. A négyes a halál is!

A legfontosabb jelentése mégis a „Tízparancsolat”-tal függ össze. A neurotikusok leginkább a negyedik parancsolattal kerülnek konfliktusba: „IV. Atyádat és anyádat tiszteld!”  Ha az ördög a „négyes”, aki mint csábító jelenik meg, akkor éppen ezen parancs ellen lázít.

Az 5. Heine szerint a terhes asszony szimbóluma, nagy has kis fej, ezt én az álmokban nem találtam. Különösen gyakran jelenti viszont az 5, az 5 ujjat, és onániáról árulkodik. 5 fog is előfordul az álmokban, és lábfétisizmusra és onániára utal. Az 5 alkalmazása közmondásokban a néprajzkutatók által ismert. Otto Stoll ( “Sexualleben in der Völkerpsychologie”) ad hírt arról, hogy spanyol és arab bíztatásokban a „mind az öt” előfordul és onanistát jelent.  Egy másik, legmagasabb értékű jelentése az ötödik parancs: V. Ne ölj! 

A 6. kombinációban a 9-el 69 egy párt képez és egymással szembe fordítva a fellációt és kunnilinguszt jelenti. A 66 Bécsben az onánia kifejezésére használatos, ami részben az aláárkolt szemekkel összefügg. Természetesen nem szabad elfelejteni a hatodik parancsolatot: VI. Ne paráználkodj! 

A 7. szokásosan egy öreg, vagy gonosz asszonyt mutat, és e mellett halálszimbólum. Egyszer egy páciens a 70-es számot álmodta és nevelőnője ánusza-ként fejtette meg. A 7 jelenthet még: szerencsétlenséget (balsorsot), hazugságot, hamisságot (csalárdságot), lopást. És persze, a hetedik parancsot: VII. Ne lopj!  De jelent még: esküvőt, és szerencsét. A mesékben a 7-ek ismert a nagy szerepe és szükséges még a kutatása is.  

A 8 gyakran jön elő egy különleges alkalmazásban: azt jelenti „figyelembe venni”. (Megjegyzés VM: németül nyolc: acht, figyelem: Acht.)

A 9 legnagyobb érzelmi értéke arra a körülményre vonatkozik, hogy a gyermek 9 hónap múlva jön a világra. Ez egy olyan terminus, ami neurotikus lányok analízisében gyakran elképesztő megoldást hoz.

A 10-ről, mint a nemi egyesülés szimbólumáról már szóltam. Sokkal fontosabb a tizedik parancsolati jelentése: X. Mások tulajdonát ne kívánd!

A 11. jelenti a két lábat és a nép ajkán, valamint az álmokban kéjsóvár nők vágyában olykor két férfit, vagy egy erős férfit szimbolizálhat. A „ tizenegyedik ujj” jelentése pénisz.

A 12. az intimitás száma (tucat-tegezni); gyermek varázsige is (egy tucat gyermek!); továbbá a férfi genitália (1 és 2). Fontos: a 12 a katolikus templomban hitelvi (12 apostol).

A 13 a szerencsétlenség száma

A 14-et egy analízisben még meg fogom beszélni.

A 15. hasonlóan az 51-hez gyakran onániát jelent (1 és 5).

Az összes 20-as szám (németben) fallikus szimbólum.

A 30-as számok onániát jelentenek (30= Dreissig, önkielégít=reissen, magyar szleng: reiszolni).

A 40. Bécsben egy ekcéma fajtára és lueszre is használják.

Zárásként szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy fentiek nem abszolút igazságok, hanem variábilis szimbólumokról van szó, bizonyítva, hogy milyen individuálisan kell a számokat megítélni.

Álmok: (418.)—(427.) 

XXXIX. Életrajzi álmok     Biographische Träume . . . . . . . . . . . . 351

Vannak olyan álmok, melyek az álmodó egész életét megjelenítik. Freud nevezi ezeket életrajzi álmoknak.

Álom: (428.) Herr Theta álma, akinek korábban már három álma is leírásra került.

További álmok: (429.)—(432.)

1. Az idegen (esetleg: idegenség) érzése az életben és az álomban Das Gefühl des Fremden im Leben und im Traume 357

Szemben a „deja vu” jelenségével, amit különböző pszichológusok behatóan tanulmányoztak, az idegen (idegenség?) és álomszerűség érzése eddig kevés figyelmet kapott.

Nekem nagyon elismerésre méltónak látszik Löwenfeld 12 ilyen állapotokat mutató esetében az analízis megkísérlése. (Über traumartige und verwandte Zustände. Zentralblatt für Nervenheilkunde und Psych. 20. Bd. 1909.) Azt mondom megkísérlése, mivel az az érzésem, hogy Löwenfeld a problémát egészében nem fogta fel. Ezeket az állapotokat vizsgálva mindig egy lényeges momentumra tereli a figyelmet, mégpedig egy erős kísérő affektusra, ami leginkább egy szorongó érzés. „Nekünk”, mondja a szerző „a szorongás állapotait lényeges részben úgy kell tekintenünk, mint az automatizmus idegenszerűségének és álomszerűségének előidézőjére”.

Például az egyik páciens olyan érzésre panaszkodik, ami őt állandóan követi és megterheli. Olyan neki, mintha egyedül lenne a világban, pedig családja van. Ha megy az utcán, úgy tűnik neki, hogy minden sajátosan idegen. Ha a felesége beszél hozzá, vagy a barátaival beszélget, hasonlóan ez az idegenszerűség érzése van. Környezetében minden személynek a hangja változónak tűnik, idegenszerű az is, ha egy gyermeke hozzáfut, hasonlóan idegennek tűnik. Az utcán tartalomnélküli szorongástól szenved. Egy ideje egy bizonyos lelki apátia mutatkozik.

Második esetében ez az idegenszerűség-érzés korlátozódik az anyára. Ez a beteg (15 éves fiú) úgy érzi, mintha az anyját most látná először, mintha idegen személy lenne.

Másik betegének az idegenség érzése élettelen tárgyakra vonatkozik a lakásban. Az utcát, amelyiken jár változónak találja beleértve az irányt és az elrendezést.

Ezek az állapotok hasonlóak, de véleményem szerint, egyáltalában nem azonosak azokkal az állapotokkal, melyekben a neurotikusnak –és ezekben az esetekben erről van szó- az az érzése, hogy ő egy álomban élne, ez nem a valódi élet lenne, amelyikben van. Löwenfeld észre is veszi, hogy ezeknek az állapotoknak az eddigi magyarázata nem elégséges.

Raymond és Janet feltételezik a valóság (realitás) egy funkcióját és ennek zavara természetesen a realitás funkció károsodásához, vagy elvesztéséhez vezet vissza. A betegek „csökkentett pszichológiai feszültség” állapotában találják magukat.

Srohmayer úgy fogja fel ezt az állapotot, mint az énérzés keletkezésének a hiányát az idea-asszociációk folyamatában, tehát, mint az énérzés zavarát.

Löwenfeld joggal figyel fel arra, hogy egy affektus a tudatmező beszűkítésével az idegenség érzését létrehozhatja, és, hogy az ismertségérzés két faktorra vezethető vissza. Először: „az észlelés érthetőségére (világosságára)”, másodszor: „a reprodukcióra”.

Ha az észlelés érthetősége zavart, akkor az érzés inkongruenciájának érzése keletkezik; az objektum korábbi benyomása látszik megváltozottnak, idegenszerűnek. Ha a reprodukció korlátozott, akkor az objektum csak újnak, ismeretlennek tűnik, nem megváltozottnak. Megfigyelései arra utalnak, hogy az ismertségérzés korlátozottsága mindkét modalitásban előfordul. Úgy látszik, hogy ennél a jelenségnél a szorongásérzés, ha jól értem Löwenfeldet, fontos szerepet játszik, nyilvánvalóan azáltal, hogy az észlelés érthetőségét, vagy a reprodukciót is zavarja. A szerző maga is hozzáteszi, hogy az idegenszerűség és az álomszerűség ezzel nincs megoldva.

Úgy tűnik, néhány ilyen saját eset analízise, ennek a fenoménnek egy precízebb magyarázatát engedi meg nekem. Az biztos, hogy egy affektus ebben főszerepet játszik; de hogy ez nem csak egyedül a szorongás-érzelem, nekem világosnak látszik. Ezek az esetek a szorongásaffektust sosem nélkülözik, azonban jobban, mint a kiszorítás (elfojtás) kifejeződése, azaz olyan, mint egy elnyomott (elfojtott) libidó és egy erőszakosan visszatorlasztott (visszaduzzasztott) kriminalitás. Meglátásom szerint a szorongásaffektus nem oka, hanem kísérőjelensége ennek az állapotnak. Arról van szó, hogy nem egymás-utáni, hanem egymás-melletti jelenség. Ha ennek az érzésnek patológiás formáját meg akarjuk ragadni, akkor először meg kell próbálnunk világosan látni, hogy normál emberek is kerülhetnek ebbe az állapotba. Mindnyájunknak van olykor ilyen idegen (idegenség) érzésünk. Rendszerint már felébredéskor. Még egy valamilyen álomkép hatása alatt állunk, és egy bizonyos időre van szükségünk, hogy a valóságba megérkezzünk. Néhány másodpercig is tarthat, amíg a valóság idegennek látszik. Az idegenség érzése jól megkülönböztethető az álomszerűség érzésétől. Az álomszerűség érzése normál embereknél váratlan érzelemtöltések (rakományok) kísérőjelenségeként lépnek fel. Ha egy régóta vágyott kívánság hirtelen teljesül, a normális ember is felteheti a kérdést: „Álmodom, vagy ez a valóság?” A költők ismételten alkalmazzák az ilyen szituációkat. Az érintett egy fájdalomérzést szándékszik előidézni magán, szúrást, csípést, szorítást, hogy meggyőződjön arról, hogy ez nem álom. A tudatalattiban levő kívánság teljesülése olykor traumatikus állapotot hozhat létre. De ugyanígy egy titkos szorongásé is.  

Egy asszony, aki férje hűségében sziklaszilárdan bízott, váratlanul tudomást szerzett hűtlenségéről. Tudatalattijában ugyan félt ettől, és talán vágyott erre, azon ismert motivációval, hogy akkor ő revánsot vehetne. Amikor az események 

rátörtek, nem tudta felfogni és azt gondolta: „Ó ez csak álom lehet”. Valamilyen affektus a tudatmezőt beszűkíti és ilyen módon kiszorítja (kiűzi) a külvilág egzakt érzékelését.

 Emlékszem egy figyelemreméltó állapotomra az első szigorlatom előttről. Nagyon korai időpontra jelentkeztem, talán korábbra, mint ami a felkészültségemnek megfelelt volna és minden erőmmel azon voltam, hogy tudásom hiányosságait megszüntessem. Semmi egyébre nem jutott időm. Amikor aztán a szükséges úton mentem keresztül a városon (a vizsgára), minden idegennek tűnt. Az egész város sokkal szebbnek tűnt, a lányok izgalmasabbnak, az ég kékebbnek, az épületek pompásabbnak, az emberek hangja vidámabbnak. Természetesen ez belső, tudatalatti szemrehányás: „Mindezt te nem tudod élvezni, mivel állandóan tanulnod kell.” Az ilyen és ehhez hasonló affektusok következtében válhatnak emberek hirtelen idegenné, vagy szebbé, és néha villanás szerűen fellépő szerelmek hasonló érzelmi hatásokra és  objektum megváltozott szemléletére vezethetők vissza.

Neurotikusoknak gyakran az az érzésük, hogy álomban vannak. Ezen nincs mit csodálkozni, mivel ismeretlen (öntudatlan) komplexumok uralma alatt állnak, és ha egy komplexumuk betör a tudatukba, akkor az, vagy szorongást kelt, vagy azt az érzést, hogy idegen emberré, vagy más emberré váltak.

Leír A, B, C, D néven eseteket a pszichikai mechanizmus világossá tételére. A mélyebb rétegekben infantilis trauma van.

Majd álmok: (430)—(432)           

XLI. Sztereotip álmok      Stereotype Träume . . . . . . . . . . 368

Majdnem mindenkinek van olyan álma, melyek bizonyos időnként ismétlődnek. Néha kisebb vagy nagyobb variációkkal. Éppen ezek az álmok nagyon fontos kulcsok az ismeretlen (öntudatlan, tudatlan) célok és vágyak megértéséhez. Tudatnak minket csökönyös, visszatérő vágyról, amelyik beteljesülést sürget; vagy egy titkos szorongásról ami egy sürgető, bűnös vágyat testesít meg.

Egy fiatal lány jön a rendelésemre, és panaszkodik gyomorfájdalmakra, étvágytalanságra, hányingerre, fáradtságra, fejfájásra stb. hamarosan elég okunk van feltételezni, hogy szorongásneurózisról van szó. Álmai után érdeklődünk. Állapotának megfelelőek: nagy fekete lovak követik, félelmetes emberek akarják elrabolni. Aztán mondja, hogy egy álmot, majdnem minden éjszaka álmodik. Így hangzik:

(433.) Egy magas hegy előtt állok. Az út meredeken megy a magasba. Fel kéne mennem, gondolom: „Azt nem tudom elérni. Nem vagyok arra képes. Túl magas ez nekem.” 

Az álom további analízise lehetetlen volt. Semmi sem jutott az álmodó eszébe a sztereotip álmon kívül. Azonban a betegségtörténete egyértelmű magyarázatot adott. A lány szerelmes volt egy „magas úrba”, aki ráadásul nős volt. E miatt tört ki a neurózisa. Vágyának kilátástalansága fejeződik ki a hegy hasonlattal, amelyik túl magas…

További álmok: (435)—(480)

XLII. Az első álmok pszichoanalízisben  Die ersten Träume in der Psychanalyse ….. 385

XLIII. Egy álom különböző megjelenései (bemutatásai, előállításai) Verschiedene Darstellungen eines Traumes 394

XLIV. Traumatikus állapotok, hallucinációk és hynagog képek  Traumatische Zustände, Halluzinationen und hypnagoge Bilder 398

XLV. Művészi álmok   Künstliche Träume . . . . . . 410

XL VI. Telepatikus álmok      Telepathische Träume . . . . . 417

XLVII. Az álomfejtés (magyarázat, értelmezés) technikája  Die Technik der Traumdeutung 424  

Aki fejezeteim hosszú sorát figyelmesen végigolvasta, azt hiheti, hogy már egy kész álomértelmező, és teljesen uralja ezt az új tudományt. Igyekeztem ennek a tudománynak a mai állását a szimbolika megfelelő leírásával bemutatni. Azonban egyedül a szimbolika ismeretével még nem értünk el mindent. Bizonyos, hogy vannak olyan álmok, amelyek olyan egyszerűek, hogy az álmodó segítsége nélkül megérthetők. De ezeknek az álmoknak is van felüldeterminációja, vannak személyes vonatkozásai, melyeket az álmodó aktív közreműködése nélkül nem lehet megtalálni.  Minél tovább dolgozunk egy emberrel, annál pontosabban ismerjük őt. Néhány álmot egyetlen pillantással átlátunk. Olykor viszont jönnek olyan álmok, melyek a leggyakorlottabb álomfejtőnek (értelemző, magyarázó) is sötétek maradnak. Az álmodó segítségére vagyunk utalva.

Az álomértelmezés normális útja Freud előírása szerint: Nekünk az álmodó ötleteit (asszociációit) lelkiismeretesen regisztrálnunk kell és a saját értelmezésünket a háttérben kell tartanunk. Tehát hagyjuk az álmot elmesélni. Előnyös, ha ezt a mesét egy második alkalommal megismételtetjük. Ahogy Freud joggal hangsúlyozza, az első szövegváltozattól való eltérések nagyon fontosak. Ezek tartalmazzák azokat a helyeket, amelyek a legnagyobb ellenállást igazolják (bizonyítják). Máskor az ismétlés egybehangzó, akkor megkezdjük az értelmezését (fejtését, magyarázatát).

Megkérdezzük az álmodót, hogy mi jut az eszébe az álmáról. Ha újonc, akkor mindig azt válaszolja: „Egyáltalán semmi. Mi kéne, hogy eszembe jusson?”  Mi kiállunk a mellett, hogy kell, hogy az álom ötleteket hozzon. Ha az ellenállás, vagy az értetlenség nagy, akkor arra kényszeríti az álmodót, hogy semmi ötlete ne legyen.

Nos, ilyenkor vannak különböző segítőeszközök, hogy mégis szóra bírjuk. Megkérdezzük, hogy milyen aktuális élményre emlékezteti az álom. Erre a legtöbb ember egy enyhe megértést mutat, és szívesen készek az álmot különböző élmények eltorzult (elferdített) reprodukciójának tartani. Utána azt vesszük észre, hogy az álmodó megjelenítésében az élmény megváltozik, vagy hamis lesz, hogy idegen elemek lopódznak bele és ez váratlanul előjön az analízisben.

Vagy, ha kérdezzük, hogy az álomban tevékenykedő személy, talán az álmodó életében jelentőséggel bír-e, és akkor az álmodó behozza a beszélgetésbe. Szokásosan aztán, beszélnek tovább és elárulják hamarosan a kiszorított (elűzött, elfojtott? verdrängt) anyagot.

(524.) 40 éves ffi. álma, mint példafeladat.

Megjegyzés: rövidítve, VM: Felesége kerékpárjáért megy egy szerelőműhelybe, ahol egy szerelő, valamint egy csomó munkás van, és észreveszi, hogy a kerékpárnak egy nagy horga van…

Fent leírt módon, többmenetes analízis ahol kiderül sok minden: a szerelő a halál, a munkások a volt felesége szeretői, az álom fő motívuma a fiatalság-öregség ütközése, az álmodó neurotikus, nem meghatározott szorongásokkal, megjelenik a halálszimbolika, megjelenik a biszexualitás, onánia, ejakulatio praecox,  

Közben fontos megállapítások:

• Vajon ez az analízis teljes? Csak a felső rétegét bontottuk meg az álomgondolatoknak és törmelékeket emeltünk ki a mélyebb rétegekből. Nap-mint nap foglalkozunk az álommal, melynek során minden szónak többféle determinációja van. Az álom, mint mikrokozmosz az egész pszichés makrokozmoszt újra teremti.
• Freud mondja: Egy álom értelmezése nem mindig megy egy lendületből. Nem ritkán érezzük, hogy a páciens teljesítőképessége kimerült és aznap nem tudunk tovább menni. És akkor tesszük jól, ha abbahagyjuk és legközelebb visszatérünk rá és akkor az álomtartalom egy másik része tereli magára a figyelmet és találunk az álomgondolat új szintjéhez egy járatot. Ezt nevezhetjük „frakcionált álomfejtésnek (értelmezés, magyarázat)” (Treumdeutung S. 322.)