Dr. Wilhelm Stekel: Az álomértelmezés technikája[1]

A legegyszerűbb álom értelmezéséhez is szükségünk van az álmodó segítségére. Általában Freud álomértelmezési módszerét alkalmazzuk, gondosan lejegyezzük az álmodó álmát, majd érdemes megismételtetni vele az elbeszélést. Az eltérések lesznek azok a helyek, ahol az elfojtások a legerőteljesebbek. Most kezdhetjük az álomértelmezést.

Megkérdezzük, hogy mi jut eszébe az álommal kapcsolatban. Ha erre nem tud felelni, megkérdezzük, hogy milyen élményekre emlékezteti az álom, vagy esetleg megkérdezzük, hogy milyen jelentősége, szerepe van az álomban szereplő személyeknek az álmodó életében. Így a személy elkezd beszélni és felfedi az elfojtott tartalmakat.

Álljon itt egy példa:

Kb. 40 éves férfi, aki nem hisz az álomértelmezésben, megkértem, írja le az álmát, a két verzió nem tért el egymástól. Az álom elég sajátos ahhoz, hogy a szimbólumok segítségével ne lehessen értelmezni, szükségünk van az álmodó jóakaratára.

Álom a csorbáról

„Azt mondom egy szerelőnek, hogy adja oda a feleségem biciklijét. Amikor megnézem, észreveszem, hogy van rajta egy hatalmas horpadás. Betolom a műhelybe. Néhány szerelő áll az asztaloknál, mint a betűszedők. Egy kedves fiatalember megkérdezi, hogy mit akarok.

„Aztán a német császárról beszélek. „Ő egy energikus, erőteljes férfi.” mondom a társaságomnak. Fent magasan áll Ferenc József Császár. „Mondhatsz, amit akarsz” Megjegyzem „Császárunk egy kedves, öreg ember.” A társaságom egyetért.

„Előtte vagy utána: Két nő hiányos öltözetben fekszik a földön. Az egyik öregebb, a másik fiatalabb. A fiatalabb tökéletességén tűnődöm, és azt mondom az öregebb nőnek: „Ön is valóban remek. De ezek a tökéletes lábak!” A tekintetem az öreg hölgy lábára vándorol, amely majdnem herkulesi felépítésű és finom szőr borítja.”

Megismertetem az álmodót az álommunka módszerével és azt mondom:

„Csukja be a szemét, hogy a külső világ ne vonja el a figyelmét. Mondja el az összes gondolatot, amely átfut a fején.”

– Semmi sem fut át a fejemen.

– Ez nem lehetséges. Az agyunk folyamatosan dolgozik. Gondolnia kell valamire.

– Nos, akkor csak az álmon gondolkodom.

– Mit gondol az álomról?

– Hogyan álmodhat valaki ilyent?! Abszurd!

– Mi abszurd?

– Az egész álom abszurd. A biciklis ügy, a két császár, Vilmos és Ferenc József, és a két nő.

– Kire emlékezteti a két nő?

– Senkire. Idegenek, a nők teljesen ismeretlenek számomra.

– Az alakjuk emlékezteti valakire?

– Nem emlékszem – Várjon, valami eszembe jutott, a tengerparton voltam. Igazán gyönyörű nők voltak ott. Láttam valakit, aki nem volt annyira szép, de olyan kacér, vonzó típus. A homokban feküdt és rám kacsintott, holott a férje mellette feküdt és kedvesen suttogott a fülébe. Megérintett a jól fejlett, herkulesi combja. Felébresztette a szenvedélyem. Azt gondoltam, tudnék vele mit kezdeni.

– Az álomból melyik nő volt az?

– Az öregebb. Olyan meglepő, talán túlságosan izmos combjai voltak. A méretét tekintve, a lábai túlságosan nagyok voltak egy nőhöz képest.

– És mi jut eszébe a fiatalabb nőről?

Hallgatott egy ideig, majd hezitálva azt mondta: Senki!

– Ezt olyan bizonytalanul mondta, hogy biztos vagyok benne, hogy valaki eszébe jutott.

– Nem, senki!

– Talán mégis. Őszintén mondja?

– Valaki eszembe jutott. De nem hiszem, hogy ide tartozik. Nincs köze az álomhoz.

– Nézzük meg! Elárulja nekem? Vagy megszakítja az álomértelmezést?

– Semmi esetre sem, habár nem hiszek benne. Figyeljen, a szeretőmről van szó. Évekkel ezelőtt viszonyom volt egy özveggyel. Van egy lánya, 14 éves, ártatlan gyermek. Azt mondtam az anyjának, Mizzi szép arányos. Hamarosan gyönyörű alakja lesz.

– És milyen az anya?

– Nagyon nagy és érzéki. Pompás női példány. Mindenki irigy rám.

– És ez a hölgy feltűnően szőrös?

– Nem, éppen az ellenkezője. Hófehér, hibátlan teste van. Folyton dicsekszik vele: Soha nem volt egyetlen furunkulus sem a testemen. Más, mint én. Iszonyatosan szőrös vagyok.

– És a furunkulusok…

– Nos, ismeri a tragédiámat. Amióta felépültem a szifiliszből, attól félek, hogy bármilyen pörsenés a fellángolás jele lehet. Szörnyen szenvedek a bőrkiütésektől. A doktor mindig azt mondja, ártalmatlan kiütés, akné. Ennek ellenére aggódom. Eszembe jut fiatalkoromból egy eset. Elég kicsi voltam, amikor apám elvitt magával egy török fürdőbe. Volt egy masszőr, akin mindenhol kiütés volt. Hallottam apámat, amint a fürdő vezetőjénél panaszt tesz és olyan szavakat hallottam, mint fertőző és gusztustalan. A vezető azt mondta, nem számít. Ártatlan kiütés. Túl sok kihasználatlan energiája van. .. De van ennek köze az álmomhoz?

– Talán igen. De mi van ezzel a kihasználatlan energiával?

– Bizalmasan, még mindig van egy másik szeretőm. A szobalányom, finom nő, de szörnyen szenvedélyes. Olyanokat követel, amiket nem tudok teljesíteni. Ha fiatalabb lennék…”

– Akkor öregnek érzi magát?  Miért, élete teljében van…

– Igen, de ennek ellenére, öregnek érzem magam. Nézze ezt a hatalmas kopasz foltot, a fogaim lazák, az életerőm csökken, már nem tudok annyi munkát elvégezni…

Aztán szünet következett. Azt mondhatnánk, hogy az álom rejtélyét még nem fejtettük meg. Aztán rájövünk, hogy érzékeny területhez érkeztünk, újra fiatal szeretne lenni, mint minden férfi. Ennek egy meghatározott okának kell lennie, a kulcs pedig az álomban található. A szőrzet, amit ő elveszített, a szeretőjét ékesíti, hogy kevésbé legyen kívánatos. A szőrzettel kapcsolatban még valami eszébe jutott az álmodónak.

– Ez egy érdekes dolog a szőrrel. A szeretőmnek van egy kis bajsza. Gyakran azt mondja, hogy milyen érdekes, ahol nem kellene, ott nem tudsz megszabadulni tőle, ahol meg kellene, onnan kihull…

– Eszébe jut valami a szőrös/hajas (hairy) szóval kapcsolatban?

– Imádom a gyönyörű, szőke hajat. Mizzinek, a szeretőm lányának, gyönyörű, arany haja van, amit mindig kibontva hord. És van egy szőrös anyajegye is.

– Honnan tudja?

– Az anyja mutatta nekem. A combja felső részén van. Az anyja kérdezte, hogy mit lehet kezdeni vele, elmenjen-e bőrgyógyászhoz. Azt mondtam, hogy miért, ezt a részt nem szoktuk fedetlenül hagyni és ezen az anya és Mizzi is hatalmasat nevetett.

– Ez volt a történet vége?

– Tulajdonképpen igen, később az anya azt mondta, hogy soha nem tudhatom, hogy Mizzinek mit nem kell fedetlenül hagynia. Elcsúfíthatja a lányt. Tiltakoztam, hogy egy ilyen kis anyajegy inkább különleges. Ezzel a történet le volt zárva.

– Nem úgy tűnik, hogy le van zárva, álmodott róla. A ronda szőrt az anyának tulajdonította, hogy a fiatalabbat, a lányát, hibátlannak láttassa.

– Miért, ez értelmetlen! Mi dolgom van a kislánnyal? Hamarosan valaki másé lesz.

Mindezt sajnálattal mondta. Aztán folytatta:

– Bevallom Önnek, hogy Mizzi csupasz combjának látványa mély benyomást tett rám. Különösön szeretem a fiatal, félig fejlett teremtményeket. Fidus alakok – ismeri Hammerling Ahasver Rómábanját? Az a jelenet, amelyben egy fiatal 13-14 éves körüli lány ártatlanságát elrabolják, nagy hatással volt rám. Nagyra tartom ezt a művet és nagy élvezettel olvastam…

És itt megmutatkozott a perverzió: gyerekek szeretete. Hallgassuk a további asszociációkat. Megkérdeztem, mi jut még eszébe, különösen a szeretőjével kapcsolatban. Ő bizonyára egy jól fejlett, középkorú nő.

– Igaza van, ő nem az én stílusom, ő túl durva nekem. Továbbá van egy hibája, a gyereke születése óta nagyobb, perianális repedésben szenved.

– Tudja, hogy ez megjelenik az álomban?

– Hol?

– Odaadja a felesége biciklijét, hogy megszereljék a csorbát?

– Igen, de a szeretőm nem a feleségem és már évek óta elváltam tőle.

– Azt jelenti, hogy most a szeretője a felesége, ő helyettesíti a feleségét. Így van?

– Igen, és azt tanácsoltam neki, hogy műtesse meg magát. Doktor Fleischmann (nőgyógyász Bécsben) azt mondta neki, hogy csak a műtét segít. Viccet csináltam belőle és azt mondtam, hogy ez csak egy kis szerelési munka, menj kórházba és hadd javítsák meg azt a lyukat.

Itt véget ért az első analízis, egy teljes órába telt. Következő napon újrakezdtük. Téma: csorba.

– Bizonyára tudja, mit jelent a csorba – horpadást, használhatatlan kereket. Egy ütközés vagy nagy esés után a kerék elveszti szép, kör alakját. Csorbát szenved. Az elmúlt években sokat utaztam keréken. Ahogy a szeretőm és a lánya is. Egyszer a szeretőmnek volt egy horpadása.

– Nem lát összefüggést az álom utolsó része és a meghajlott kerék között? Kijavított lyuk – kijavított kerék.

– Igen, ez megdöbbentő. Minden szeretőmre, mint egy kerékre utaltam. Most van egy új kerekem, azaz egy új szeretőm. Úgy tűnik, mintha az álmomban túlságosan el lettem volna foglalva a régi biciklikkel, amikor egy új, tökéletes biciklit szeretnék inkább. Biztosan Don Juan vagyok, minden héten új szeretőt akarok. Mindközül a legjobbat, egy érintetlen fiatalt.

– Mi jut eszébe a szerelőről?

– Egy Schlager nevű férfi, ő jut eszembe, de nem tudom, miért. Ő egy nyomdában vezető. Évek óta nem láttam. Több korrektúrát olvastam és hozzá fordultam.

– Hiba kijavítása. Akkor stimmel.

– De valami más is stimmel. Sokáig vártam egy slágerre, az utolsó darabjaim nem voltak sikeresek. Most fejeztem be két darabot a színháznak. Remélem, az egyik sikeres lesz. Aztán a sláger szóról a feleségemre is asszociálok. Hűtlenségen kaptam és mérgemben megütöttem. Szóval valójában én voltam egy sláger (Schlager=ütő). Később aztán nagyon sajnáltam.

– Ez volt az oka a válásnak?

– Ez volna, de nem az egyetlen ok. Később rájöttem, hogy több szeretője volt, akik úgymond vele dolgoztak. Gyakorlott ringyó volt.

– Emlékszik az álom azon részére, amelyben a szerelők az asztal körül állnak?

– Igen, értem, ők azok, akik vele dolgoztak.

– Ki az a kedves, fiatal férfi?

– Ő a fiamra emlékeztet. Várjon, most eszembe jutott valami: Egyszer, amikor a feleségemet dühösen ott hagytam, a fiú azt mondta: Mit akarsz anyával? Ez gyakran eszembe jut. Aztán azt mondta, ha elviszel anyától, meghalok. Az anyja tanította erre. Mivel most már jól megvan a nevelőnőjével, nem akarja látni az anyját. Évekkel ezelőtt újra akartam házasodni. Katolikus vagyok. Ausztriában a katolikus házasságot csak a halál választja el.

– Újra meg szeretné kockáztatni a házasság élményét? 

– Igen, egy elbűvölő fiatal lány volt. Szenvedélyesen szerettem őt, de a gyerekeimre való tekintettel, feladtam ezt a tervem. Abban az időben a feleségem nagyon beteg volt, és kétségbeesett. Bevallom Önnek, valahol a szívem mélyén azt kívántam, hogy haljon meg. Elvehettem volna a fiatal lányt.

– A szeretőjével kapcsolatban is vannak ilyen gondolatai?

– Nagyon őszintén, igen. Csak nehézségek árán tudnék megszabadulni tőlük. Amikor az operációról beszéltem, egy barátom esete jutott eszembe, aki elvesztette a feleségét egy ilyen ártatlan műtét miatt.

– Olyan, mintha az álom összehasonlítaná az anyát és a lányát és azt mondaná: A lány sokkal csinosabb. Ha az anya meghalna, kezdhetne valamit a lánnyal. És az ütés?

– Egy nagy csapás lehet, ami akkor történne, ha elveszteném a szerettemet. Továbbá az apja gutaütésben halt meg.

– Tehát a szerelő, aki mindent elrendez, aki feloldaná a katolikus házasságot, a halál.

– Érdekel a halál. Sokat foglalkozom a halál gondolatával, a gyerekeimmel kapcsolatban is. Gyakran teherként gondolok rájuk. Az ember olyan brutálisan egoista. Hipochondernek gondolom magam! Elég filozofikus vagyok ahhoz, hogy ebbe ne őszüljek bele.

– A kedves, fiatal férfi az álmában, a fia képviseli a legmélyebb belsője erkölcsös ellenpólusát. Azt kérdezi, mit szeretne.

– Igen, mintha azt mondaná, öreg szamár, nem csináltál már elég őrültséget az életben?

– Az álom egy részét még nem tisztáztuk, amelyben a két császár szerepel.

– Múlt évben többször láttam a Császárunkat. Nekem úgy tűnik, a megjegyzést az álomban valaki más tette, de ki?

Itt megállt az álmodó, több emléket nem idézett fel, az ellenállás lehetetlenné teszi a további értelmezést.

Freud szerint az álom értelmezése nem mindig fedi fel magát egyszerre. Követünk egy asszociációt, de lehet, hogy megállunk és kifulladunk. Másnap folytatjuk a munkát, és az álom egy másik része kelti fel az érdeklődésünket és az álomgondolatok egy másik rétegét ismerjük meg. Ezt nevezzük „töredezett” álomértelmezésnek.

A harmadik nap azzal jött, hogy a császáros részt nem úgy adta elő, ahogy történt. Ez az álomanyag része, az elfojtás jele[2].

Ezen az ülésen az álmodó nagyon visszafogott. Kevés asszociációt hoz, amíg fel nem hívom a figyelmét arra, hogy az egész álom a fiatalság és az öregség ellentét jeleníti meg.

– Igaza van, szembetűnő az ellentét. Mintha az öreg császár jelképezné az öreg szeretőt és Vilmos Császár a fiatal lányt. Valami eszembe jutott. Különös gondolatom támadt pár nappal ezelőtt. Ha fiatalabb lennék, elvehetném a szeretőm lányát. Aztán azt gondoltam, öreg szamár, felszarvazna. A szeretőmmé tehetném a fiatalabbat. De sajnálom az öregebbet. Mondhatsz, amit akarsz, ő még mindig jó társ.

– Észrevette, hogy ugyanazt a kifejezést használta, mint az álomban? Mondhatsz, amit akarsz…

– Igaza van. De mit csinálhatnék a fiatalabbal? Ugyanaz történne velem, mint az apámmal.

– Ezt hogy érti?

– Apám már öreg volt, amikor anyámat elvette. Mindenki erről beszélt. Állítólag az anyám unokatestvérének fia vagyok.

– Akinek a neve Vilmos.

– Honnan tudja?

– Csak úgy mellékesen említettem, mert a fiatalabb császárt Vilmosnak hívják.

– Csodálatos. Őt is Vilmosnak hívták, már halott és az apám pedig Ferenc volt.

– Akkor két apja volt.

– Elég különös, de igen. Vilmos halála után rám hagyta a teljes vagyonát. Minden értelemben a teljes létezésemet neki köszönhetem.

És itt a magyarázata az elfojtásnak. Az anyja szégyenfoltjáról van szó. A két császár a két apa. A jó öreg férfi – az impotens apa. Mondhatsz, amit akarsz – az emberek beszélnek róla. Az energikus, erőteljes férfi az ő saját apja. A fiatal és az öreg közötti kapcsolat fiatalságból való konstelláció. Azonosítja magát az anyjával. Neki is lehet egy fiatal az öreg után.

Az álomnak még mindig van egy, két hiányzó darabkája. Különösen a második részben a társaság, aki egyetért. Kire emlékezteti a társaság?

– Senkire.

– Megint kezdi. Valaki eszébe fog jutni.

– Igen, egy dr. Spiegelglas, aki régen meghalt. Kicsi, kopasz, kidülledt szemek, szemüveg, csúnya, patkányszerű fogak. Arne Geborg római figurája után Lubeck halálának neveztük.

– Más szóval a kíséret a halál. A rejtett értelme az álomnak: a halál eltávolíthatja a szeretőjét és a feleségét, hogy elvehesse a fiatalabbat. Az ütő (sláger) is a halál.  

– A szeretőm nagyon kövér és azt mondta, hogy biztosan hamarosan meghalok gutaütésben.

Most ebben a formában be kell fejeznem az analízist. Az álomnak sokféleképpen kapcsolódik az infantilis elemekhez. Úgy gondolja, hogy megvan az oka arra, hogy azt gondolja, hogy az anyja alig várta, hogy a névszerinti apja meghaljon. Röviden, ez a tipikus családi történet, csak ez alkalommal igazi okkal. Az álom értelmet nyert, titkos üzenet és nagy megkönnyebbülés forrása.

Soha nem tudhatjuk biztosan, hogy az álomértelmezés teljes-e. Feltártuk az álomanyag felső rétegét: éretlen lányok szeretete, az anyja halálvágya. Mélyebb réteget is érintettünk: a származására vonatkozó kétségek, amely az álom helyes visszaadásának kételyeként jelent meg.

Az álom titkainak további feltárása hosszabb munkát igényel. Mivel az álmodó neurotikus, aki az elviselhetetlen szorongás, álmatlanság és enyhe melankólia miatt fordult hozzám, ténylegesen a mi felelősségünk, hogy mélyebb rétegeket tárjunk fel. Már tudjuk, hogy fél magától és a rejtett gondolataitól, nem alszik, mert a képzeletében mindig szerencsétlen a szexuális élet terén, depressziótól szenved, mert egy erős vágyat tagad (fiatal lány megszerzése).

Folytatjuk a munkát. A teljes neurózis megtalálható az álomban, mint a psziché miniatúrája. Álljon itt két példa a sűrítésre:

Sok minden kapcsolódik a szerelőhöz (mechanikushoz). Ő maga mechanikusan van együtt szeretőjével, a lányára kell gondolnia, hogy erekciója legyen. (Ez a szorongásos neurózisának lényege.) Egyszer egy szerelő rosszul javította meg a kerekét, emiatt hetekig feküdt kórházban. Most a feleségének van egy ilyen rossz kereke. Neki kellene balesetet szenvednie és akkor ő szabad lehetne. Lágyéksérve van és csontkovácshoz (szerelő) kellett vinni. Féltékeny volt abban az időben. Most már nem törődik vele, ellenkezőleg. Habár a bizalmatlansága áttör az álmon. Hasonlóan a szeretőjének számos szeretője volt. Többször megcsalta (néhány munkás áll az asztalnál). Joga van ahhoz, hogy fedhetetlennek tartsa magát. Eszébe jut még egy fiatal betűszedő, aki nagy benyomást tett rá, jobb munkát végez, mint a szerelő. Homoszexuálisnak vélte, mivel soha nem volt nővel, amikor találkoztak mindig elpirult. Szívesen lecserélte volna rá a szeretőjét. A betűszedőt Vilmosnak hívták, mint a német császárt. 

Felfedeztük a halál szimbólumát és a biszexualitást, de még mindig csak a felső rétegben vagyunk.

További vizsgálat a maszturbáció asszociációját fedték fel: az álmodó Gépnek hívja a péniszét ellentmondásban a szeretőivel. Korai magömléstől szenved, különösen, ha a tárgy nem olyan bájos. Ez csupán egy viszonylagos korai magömlés, mint a legtöbb esetben. Néhány hónapja egy nem túl szép, öreg nővel volt. Elélvezett, alsó pozícióban volt. Le volt nyűgözve a férfiasságától. A nőt háromszor elégítette ki, aki azt mondta, hogy még soha nem volt dolga ilyen életerős férfival. Amikor gyerek volt folyamatosan maszturbált, 8-tól 18 éves koráig. Aztán pár évig pszichésen impotens volt. Azt olvasta, hogy ez a maszturbáció miatt van. Tehát ő a mechanikus, aki lerombolta a gép munkáját. Csorbát ejtett saját magán. Így most már megengedőbben gondol az első feleségére, aki azért lett hűtlen hozzá, mert nem tudta kielégíteni. Így a szerelő helyett munkásokat kellett fogadnia.

Aztán eszébe jut egy Schneider nevű műszerész, akinek egyszer dolga volt egy pecséttel (Stampiglie) (Pénisz!), és ezért Stampigliusnak keresztelték. Vékony volt, amiért gyakran kigúnyolták, amikor fiatal volt. Mindig gyengének tűnt. Impotens volt, mert túl gyenge volt. Irigyelte a nagy, erős férfiakat (Schlager=ütő, harcos), akik jól tudtak „pecsételni”. Itt ráismerhetünk a csökkentértékűség érzésére, amelyre Adler olyan nagy hangsúlyt fektetett. Schneidertől elvezet az út a fiatalkorba, és számos becstelenséget fed fel, amit elkövetett. Hazudott, lopott, hamisított, majd rendkívül morális emberré vált, az igazság, a becsület és az illendőség példaképe.

Általában az apjától lopott, az anyjától soha. Az apjával szembeni ellenálláshoz jutunk… Egy jelenet jut az eszébe. Az apja egyszer meglepte, megverte és azt üvöltötte, hogy biztosan börtönben vagy akasztófán fogja végezni. Láthatjuk, hogy a kedves, öreg ember ironikusan értendő, valójában ő az ütő (Schlager) és nem mondhatott ilyen jövendölést (Mondhatsz, amit akarsz). Továbbá gutaütésben halt meg. Az öccse hasba ütötte és elvesztette az eszméletét.

Most először tűnik fel egy másik szexuális tárgy a gyerekkorából, a testvére, a fiatal betűszedő mögé rejtve.

Ezt a témát nem tudjuk tovább folytatni. Most a csorbára (Krämpe) adunk néhány asszociációt. A szeretőjének szívpanaszai (Herzkrämpfen) vannak. Eszébe jutott, hogy eladta a régi szemetet (Bodenkram). A szeretője is egy régi szemét (Krämpel). Még jelentősebb az egyetemhez vezető rámpa (Rampe), amelyet az utolsó lázadás során leromboltak. Abban az időben irigyelte a fiatalokat… Igen, akik tudtak harcolni és mulatozni. Eszébe jut egy Krämer nevű lány, akit titokban gyakran megcsókolt. Később egy könnyűvérű nő lett. Mindig vonzódott a könnyűvérű nőkhöz, ebben a vonatkozásban laza erkölcsű volt. Nem olyan korlátolt, mint egy kereskedő (Krämer). A kereskedőtől eljutunk Kramerhez, aki a lánytestvérének volt csodálója. Most egy fontos dolog jut eszébe. A testvérét görcsök (Krämpfen) kínozták a menstruációja alatt fiatalkorában. Ő hét éves volt és orvosért küldték. A házban lakott egy kereskedő (Krämer), akinek volt egy Vilmos nevű fia, aki azt mondta neki, hogy mondd meg a testvérednek, engedje meg nekem, hogy kikeféljem a bajt, nekem van egy kis „kefém”. A felesége pár nappal ezelőtt vett egy kis kefét, hogy megtisztítsa a kerekét. A kis kefe az ő pénisze, amelynek a méretével nagyon elégedetlen.

A gyerekkorából több történet jutott eszébe. 16 éves volt, amikor éjjel belopózott a cselédlányhoz. Az anyja felébredt és megkérdezte hová megy. Azt felelte, hogy kiment, mert görcsölt a hasa (Bauchkrämpfe). A szegény anyja felkelt és palackot melegített a hasára, ekkor meglátta az elképesztően nagy lábait.

De elég az analízisből. Látható, hogy a szimbólum értelmezésével egy jelentés hozható felszínre és a legfontosabb anyagot magától az álmodótól tudhatjuk meg. A szimbólum nem mindig ugyanazt jelenti, mindig egyedi jelentése van. Sok esetben az eset ismerete segít megérteni az álmot.

Álljon itt egy példa, egy éjszaka bűnös álomsorozata, amelyet az álmodó segítsége nélkül nem lehet értelmezni:

„584 – Őszi levelekből csokrot kötöttem, egy gyönyörű vörös rózsát akartam hozzájuk tenni, de miközben megkötöttem, egy kivételével lehullott az összes szirma, aztán az is leesett. Aztán egy hölgynek adtam a csokrot és azt gondoltam, hogy ebbe a vázába valók.    

585 – Hans beteg volt. Dr. St. szobalánya a hasát fürdette, de a genitáliáit az apja teájában áztatom. Olyanok voltak, mint egy szív és vesék, amiket zsír tart össze. Amíg áztattam, arra gondoltam, hogy a szalag elszakadhat.

586 – Papa betegen feküdt az ágyban és úgy kellett megcsinálni, hogy ő benne van. Kiegészítés: Papa felült, nagyon nyomorultnak tűnt és egy nagy, koszos, fehér ágytakaró volt alatta.

587 – A szobalány hozott nekem egy üzenetet, ami a levelesládában volt. Ez állt a papíron: Shary a minap itthon volt velünk. Dr. St-nek volt egy receptje a gyógyszertárban. A papír azt sugallta, hogy Dr. St. azt akarta mondani nekem, hogy valami tőlem Önnél van.

588 – Elmentem szórakozni. Találkoztam a gyógyszerésszel, úgy nézett ki, mint Fred bácsi és szenvedélyesen megcsókolt.

589 – Később az erdőbe mentem. Ott összefutottam Trudeval és Erich-kel, akik az erdőben voltak a gyógyszerésszel.

590 – Beteg voltam és vettem egy fürdőt. Azt mondtam anyámnak, hogy remélem, semmi komoly, de aztán a Müllerben azt mondták, vennem kellene egy fürdőt.

591 – Az ablakomból kinézve embereket láttam úszni, mellettem volt az ágyam fedetlenül.

592 – Keresztülfutottam a mezőn az emberekhez a házban. Mindig, amikor ezt csináltam, elvesztettem az alsószoknyámat. Aztán az utcán láttam Dr. St.-t a feleségével és a gyerekeivel, aztán elment mellettem és azt gondoltam, bárcsak ne látta volna, hogy elvesztem a szoknyám.”

Az álmodó egy nő, a szexuális élete: csak házas férfiakat szeret, és gyakran fantáziál arról, hogy szabadok és összeházasodhatnak.

Az áttételben én vagyok az utolsó eszménykép a sorozatban, az eredet az apja. Az utolsó álom azt mutatja, hogy az a képzete, hogy elveszíti a szoknyáit. A feleségem és a gyerekek az utolsó akadálya a boldogságnak. Minden gondolata és törekvése ennek az akadálynak az eltávolítása. Hogyan jelenik ez meg az álomban? 590 és 591-es álom megmagyarázza ezt. Fürdik a menzesz ideje alatt, mert a Müllerben azt tanácsolták.

Egy asszociáció jutott eszembe. Menstruáció alatt a fürdő egy vérfürdő. A következő álomban, 591, az emberek úsznak. Természetesen vérben úsznak. A közelben az ágya fedetlenül áll. A vérfürdő a nászágyat jelenti neki.

585 és 589-es álomban a fantáziai még véresebbek. Két gyerek az erdőben gyakori szereplői a meséknek. A korábbi analízisből tudom, hogy a Hófehérke fontos szerepet játszott a képzeletében. Az a jelenet jutott eszembe, amikor a vadásznak ki kell vágnia Hófehérke szívét, hogy a gonosz királynő meg tudja enni (nekrofil ösztön). Az egész álom a leghihetetlenebb, szadisztikus képzelet megjelenítője.

Minden csokor az álmában temetési koszorú. Az 584-es álomban a levélcsokor és a szirom nélküli rózsa a halálvágyat ábrázolja, amelynek vörös színe a vérfürdőre utal. A feleségemnek kellene kapnia ezt a baljós ajándékot, amíg a gyerekeimet a gyógyszerész száműzte a világból. (a halál hírnöke) Az 589-es álomban Erich fiamat a testvérével, Hansszal azonosítja, akinek ugyanazt a sorsot szánta, mint Hófehérkének, a határtalan féltékenysége miatt. Kettészakítja a köteléket, ami összeköti vele, elszakítja a köteléket, amely a szeretett férfit valaki máshoz köti, a képzeletében hagyja az apját meghalni, mert ő a tervei útjában áll. (586)

A következő álom (587) egy titkos megállapodás romantikus, bűnös fantáziája köztem és közte. Eltávolodtam a feleségemtől. A recept és a gyógyszerész általában méreg komplexust képez. Ezt az értelmezést elmagyaráztam neki. Az utolsó álomban 588 a célt eléri. A szeretett nagybácsi (gyógyszerész helyett nagybácsi), mindketten az álomban vannak és a gonosz emberek képzeletében – méregkeverők.

Az orvos és a gyógyszerész is a halál szimbólumai. Elszenvedi a büntetést és halálcsókot kap. Szuicid késztetésekkel küzd.

Az eset további analízise alátámasztja az álomértelmezés helyességét, amely csupán betegségtörténetének teljes ismeretével vált lehetségessé. A vérfürdő asszociációja a kulcs.

Ez az álom egyedi szimbólumrendszert tartalmazott. A következő álom egy tipikus szimbólumot mutat. A szimbólumok segítségével sok álomértelmezésben gyorsan felfedezhetjük az álom értelmét. A további előrehaladás az álmodó asszociációitól függ. A rövid álom összetett analízist igényelhet. A hosszú álom gyakran egy gondolathoz vezet vissza. Illusztrációként két álmot mutatok be, egy nagyon hosszút, és egy fragmentáltat, amelyből csak két szóból áll. A hosszú Alpha asszony álma:

„A cselekmény helyszíne: Az új fegyvertár a Schottenringen. Egy nagy, bájos szoba teli edzőgépekkel és elektromos berendezésekkel. Dr. Hochstetter hiányos öltözetben állt egy automata mérlegen és gúnyos arcot vágott, mint egy rossz gyerek, aki azt mondja, nem játszom többet. Az orvos odamegy hozzá és azt mondja, szégyen, doktor, úgy viselkedsz, mint egy rossz fiú. Értelmetlen – tovább makacskodik. Ahogy közelebbről megvizsgálom a bűnöst, észreveszem, hogy csak egy tiszta nadrág van rajta és egy piszkos, szakadt ing. Aztán, hogy nincsenek gombjai. Azt gondoltam, hogy milyen gusztustalan ez a Dr. Hochstetter és közelebbről megnézve még inkább. Aztán magamra néztem és észrevettem, hogy nem vagyok megfelelően felöltözve anélkül, hogy zavarban lennék. Nyugodtan felöltöztem, majd elestem a földre. Megkérdezték, miért sírok ezen, amire azt feleltem, a testem egész bal oldala nagyon fáj. Nevettek és nagyon meglepődtem, hogy azt a szót mondtam, bal, mert ez az jelenti, valami, amiről nem hallani. Gyorsan kijavítottam magam, talán a jobb, nem tudom. Befejeztem az öltözködést. Beszéltek a férjemmel és elmagyarázták neki az összes gépet. Ön leült és kicsomagolt egy újonnan érkezett gépet, amiről azt mondta, hogy rajtam fogja használni. Jót fog tenni nekem? – kérdeztem. Amire azt felelte, hogy ilyen esetekben az elektromosság csodákat tesz. Sokkolom az összes betegem, mielőtt elengedem őket a kúráról. Aztán megkérdeztem, hogy miért áll dr. Hochstetter olyan harciasan a piedesztálon. Miért, sokkolják? Ön azt mondta, igen, de. Megkérdeztem, ehhez le kell vetkőzni? Természetesen, mivel selyem anyag van a ruhájában, ami interferálna, válaszolta. Furcsa, hogy egy férfinek, akinek selyem ruhája van, ilyen alsóneműje van. Ezzel felébredtem.”

A tapasztalt számára ez az álom önmagáért beszél. Az asszony abba szeretné hagyni a pszichoanalízist. Előtte elektrosokk kezelést szeretne kapni. Az új műszer, amivel a kezelést szeretné, a péniszem. A szegény dr. Hochstetter szimbolizálja ezt a vágyat (Hochstetter jelentése magasan áll). Dr. Hochstetter ellentéte, az ő szennye, ellenkezés, irányomba történik. Aztán megfigyelhető a falloszom szörnyű ereje, hosszan, agresszíven a műszeren.

A végén az elfogadható logika szenved el egy sokkot. A kérdésre, hogy dr. Hochstetternek miért kell levetkőznie, az az abszurd válasz, hogy selyem ruhája van, ami interferálna. Megkértük az asszonyt, hogy magyarázza meg ezt a részt. Hallgatott egy ideig, aztán azt mondta, hogy ez a rész értelmetlen és abszurd.

Freud szerint ebben a kritikában rejlik az álomanyag egy lényeges eleme.  

„Az álom tehát akkor válik abszurddá, ha az álomgondolatban a tartalom egyik elemeként ez a kijelentés áll: ennek nincs értelme, ez képtelenség, általában, ha az álmodó tudattalan gondolatmeneteinek egyikét kritika vagy gúny motiválja. A képtelenség eszköz, amellyel az álommunka az ellentmondást ábrázolja, akárcsak az álomgondolatok és az álomtartalom közötti materiális viszony megfordítása, vagy a mozgásgátoltság érzésének felhasználása. Az álom abszurditása nem fordítható egyszerűen „nem”-mel. Az abszurditás az álomgondolat abbeli készségének kifejezésére szolgál, hogy az ellentmondással egyidejűleg gúnyolódjék, kinevettessen. Csak ezzel a célzattal csinál az álommunka valami nevetségeset. Megint csak arról van szó, hogy nyilvánvaló formába önti a lappangó tartalom egy darabját.” (Álomfejtés, p. 303.)

„Az álom abszurditásának problémáját tehát olyképpen oldottam meg, hogy az álomgondolatok – legalábbis az épelméjű emberek álmaiban – sohasem abszurditások. Az álommunka akkor termel abszurd vagy abszurd elemet tartalmazó álmokat, ha az álomgondolatban kritika, csúfolódás és gúny lappang, amelyet a maga kifejezésformáiban ábrázol. Célom tehát, hogy kimutassam: az álommunkát általában kimeríti a három már említett momentum[3] – s egy még megemlítendő negyedik mozzanat – együttműködése, és hogy az álommunka nem tesz mást, mint lefordítja a négy parancsoló feltétel figyelembevételével az álomgondolatot. Rá akarok mutatni arra is, hogy a valóságos viszonyokról lesiklik, mert rosszul van feltéve az a kérdés, vajon a lélek minden szellemi képességét veti-e be az álommunka során vagy csak egy kis részét. Minthogy azonban bőven vannak olyan álmok, amelyek ítéletet, elismerést vagy kritikát tartalmaznak, amelyekben csodálkozunk az álom bizonyos elemein, megpróbáljuk őket megmagyarázni, sőt érvelünk is, kívánatos lesz, ha mindebből adódó ellenvetéseket néhány válogatott példa segítségével tisztázom.”

„Válaszom egyébként az ellenvetésekre a következő: mindaz, ami az álmokban az ítélatalkotó képesség függvényének látszik, nem az álommunka gondolkodói teljesítményeként értelmezendő, hanem hozzátartozik az álomgondolat anyagához, ahonnan kész információként kerül át a nyilvánvaló álomtartalomba. De még erre is ráduplázhatok: még az a vélemény is, amit ébredés után az álomról alkotunk, sőt az álom reprodukálása közben támadt érzések java része is a lappangó álomtartalomhoz tartozik, és beleilleszthető az álom analízisébe.” (Álomfejtés, p. 311.)

Az ítélkezés jelentését is megérthetjük. Ellenem irányul. Azt gondolja, hogy az egész pszichoanalízis során hevesen kívántam (folyamatos erekció). Aztán azt mondja, miért abszurd, ami egyszerűen nevetséges, tudja milyen kezelés segítene nekem, hát segítsen!

A selyem anyaghoz nincs gondolattársítása. A korábbi álmaiból ismerem a habozását a heves szexuális vágy (selyem fehérnemű) és a szigorú mértékletesség (piszkos fehérnemű) között. Felmerül bennem az abúzus gondolata is. Azonban az egész álom a mélyebb réteg megismerésére alkalmatlan, mert az anyag visszatartott.

Csak a felszíni kapcsolatokat tártuk fel, összességében más, mint a következő álom analízise. B.D. úr, az álmodó felébredése után csak két szót tud felidézni: kígyó és Mezopotámia. Rögtön hozza az asszociációt. Mezopotámiában paradicsom volt. A női genitáliára is utal, Mezonak hívták fiatalkorában a vaginát. A Tigris és az Eufrátesz deltája a női lábakra emlékezteti.

Itt abbamarad az asszociáció. Felhívom a figyelmét a kígyó ás a paradicsom közötti kapcsolatra. Biztosan köze van az eredendő bűnhöz. Tegnap azon hezitált, hogy elmenjen-e egy prostituálthoz, végül nem ment. Továbbá hosszú ideig vallásos volt, most már szabadgondolkodású. Magától nem tud további asszociációkat hozni erre a két szóra. Arra kérem, hogy alkosson egy mondatot, amelyben mindkét szó szerepel. Azt mondja, nem tud. Egy másik kérdés jobban foglalkoztat, Mezopotámiában van-e egyáltalán kígyó, szerintem először Indiában fedezték fel. Szélső vagy középső India.

Hozzáfogtunk a mondat alkotásához. A kígyó minden gonosz forrása. és Mezopotámiában, egyszer, a Paradicsom volt.

Visszatért a vallásos komplexusához. Elmeséli, milyen érdeklődéssel olvasott egy illusztrált, bibliai történetet. Emlékezett a képekre és hirtelen egy jelent jut eszébe a keresztelésről. Hét éves volt, egy hölgy énekelt a testvére keresztelésén, és a refrén mindenkit megnevetetett:

„Amikor Ádám beleharapott az almába,

a félelemtől…elszakadt a nadrágja”

Sokat foglalkoztatta ez akkor. Mit jelent az alma? A jó Isten egy ilyen bolondság miatt üldözte ki az embereket a Paradicsomból? Ez ennyire komoly? És itt újra megáll.

Visszatérünk ahhoz, hogy nem tud egy mondatot mondani a kígyóval és Mezopotámiával. A kígyó kérdésével oldjuk ezt a kétséget.

Úgy gondolja, hogy nem tudom, hová tartozik a péniszem? Nőkhöz vagy férfiakhoz kellene-e mennem? Szélső vagy Belső India?

Saját maga adja meg a magyarázatot, habár nekem tulajdonítja. De az analízisnek még nincs vége. A Mezopotámia szóhoz jutunk. Franciául kezdi magyarázni. Edényből szoba lesz. Azonnal az éjjeliedényre gondol. Eszébe jut a gyerekkorából az a paradicsomi állapot, amikor mindannyian egy szobában voltak, egymás előtt és nem szégyellték magukat. Láttunk különböző dolgokat és hallottunk hangokat. Hangokból a méretre következtetett. A fallikus vizsgálódásait otthon és a WC-n kezdte és eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy ámiának van-e jelentése. Elemezte: a mien – la mienne – le mien – enyém (hímnem, nőnem). A legfontosabbat azonban nem látta. (ami=barát) Ámia tartalmazza a nyugtalanító kérdést. Férfi vagy nő? Hová tartozik a kígyó? Szélső vagy Belső India? Első vagy hátsó? Barát vagy barátnő?

Végül eszébe jut, hogy Amiens egy város Franciaországban, ahol az Orleans-i Szűz született. (Tipikus biszexuális szimbólum – mint az Amazonok és valkűrök, a nő lándzsával) Hamis emléknek bizonyult. Elfelejtette, hogy ott az angolok és a franciák között ádáz csata volt. A két nemzet számára a tiszta morál és a laza morál. Párizs számára a bűn Bábele. Az angyal győzedelmeskedik az ördög felett. De a legfontosabb asszociáció Amiens-nel kapcsolatban, hogy Manteufel tábornok ott győzte le a franciákat. Ezt nagyon jól tudta, de elfelejtette egy percre.

Arra jutottunk, hogy a férfi (Man) számára az ördög (Teufel). Fél a homoszexualitástól.

Súlyos következtetésekre jutottunk, jelentéktelen tartalomból, kiindulva két szóból, míg az edzőgépekről szóló hosszú álom nem vezetett a neurózis problémájának mélyére.

Az álmodó gyakran csak egy szót hoz, pl. Ronacher, bécsi szórakoztató intézmény. Az analízis az Akherón és Kharon szavakhoz vezetett és a büntetéstől és a pokoltól való félelmet szimbolizálja.

Az álomelemzés egy módszere a szavak elemeire bontása.

Az álmodó asszociációi, a beszélgetései, az érzelmei, fenntartásai, ellenállása és egyetértése mind az álomanyaghoz tartozik. A szimbólumok ismerete alapvető fontosságú, mert így fel tudjuk rá hívni az álmodó figyelmét és alaposabb analízishez juthatunk: minél elkötelezettebb a álomértelmezés művészete mellett, annál inkább hajlandó a munkában részt venni. Az álom nyelvezetének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy meggyőzzük az álmodót. Megfelelő technika nélkül a legjobb asszociációval sem tudjuk az álmot értelmezni. A pszichoanalitikus csak nyersanyagot kap. Abból kell összeállítania a megfelelő képet.

Megismertük az álmok különböző struktúráját. Az „Edzőgépek munkaidőben” álom egy álomfantázia, amely talán egy tudatos nappali álom ismétlődése. Csak minimális másodlagos megmunkálást mutat, ahogy Freud nevezi az álom racionalizáló aktivitása. Az álom igyekszik az értelmetlennek értelmet adni. De ezt a másodlagos megmunkálást nem szabad alábecsülni. Mint a hisztérikus tünet vagy a kényszer, pontosan annyit árul el az elfojtott anyagból, amennyit el akar rejteni. A két szó álmodója, akinek az álma alapos másodlagos megmunkálást mutat, nem akarta hátráltatni az értelmezést. A két szó önmagában nehezen tudta volna áttörni a tudattalan ellenállását és tudatos szintre jutni.

Természetesen az álomértelmezés annál könnyebb, minél többet dolgozunk álmokkal az analízis során, bizonyos szimbólumok újra és újra felbukkannak, hogy hogyan formáljuk az álmainkat, az mindenkire jellemző, néhány változat egyszerű jelleggel, felismerhetőek a legfontosabb tárgy jellegzetességei, a konfliktusok, és könnyebben megtalálhatjuk őket. Az első álmok mindig a legnehezebbek. Ha egy értelmezés nem sikerül, nem szabad csalódottnak lenni. A téma újra és újra fel fog bukkanni más és más variációban, amíg az értelmezés nem sikerül. Nagyon sok álom ellenállást tartalmaz, ami csak eltávolít a fontos komplexustól. Sok páciens érdekes álmot kreál, amely alkalmas az értelmezésre. Hozzák az álmot, a magyarázatot és a vallomást, amit az analitikus igényel. Könnyen eltévedhetünk, és sötét sikátorban találhatjuk magunk. A tapasztalt analitikus meg tudja különböztetni, hogy egy balek vagy egy bölcs ember… ebben az esetben megéri egy álomnál maradni, amíg már tényleg nem tudunk tovább haladni.

Sokszor az álom meghozza a régóta vágyott magyarázatot. Egy korábbi álomra ad értelmezést. Röviden, az értelmezés helyébe lép.  Milyen érdekes például, hogy az elektromos készülékek álmodója saját magát javítja ki és a bal oldalt a jobbra cseréli. A bal és a jobb közötti különbséget tőlem tanulta. Használta ezt a tudást, hogy megmutassa a vágyát. Azt szeretné, ha törvényesen egyesülhetne velem. Aztán az álom felhívhatja a figyelmet az értelmezésben, vagy a pszichoanalízisben vétett hibára is. Gyakran a tudattalan nem fedi fel magát, hanem el kell kapni.

Etha kisasszony álma:

Brunoval visszajöttem vidékről a korábbi városi rezidenciámba. Egy nagy, szőke, francia nő várt ránk, órákat adott neki és viszonya volt vele. Úgy mutatott be engem, mint a kuzinját és egy ideig magunkra hagyott minket. A francia nő nagyon szomorú volt és úgy tűnt, hogy féltékeny. Elég szimpatikus volt és azt gondoltam, vajon miért van szükség erre a kuzin komédiára. Ha azt mondanám neki, hogy ő a testvérem, ő is elégedett lenne. De nem akartam megtenni az ő akarata ellenére. Aztán Bruno visszajött és a francia nő megkérdezte, hogy közeli viszonyban vagyunk-e. Igen, nevettem. Eléggé hasonlítunk egymásra. Ugyanolyan kezünk, az arcunk. És azt gondoltam, most már leesik neki. De nem vett észre semmit. Aztán boldogan és csendben a szobámba mentem és lefeküdtem aludni. Különös, hogy ilyen boldog vagyok, gondoltam. Dr. Stekel bizonyára azt fogja mondani: mert szabadnak érzem magam most, hogy Brunonak viszonya van.

Aztán egy kertet láttam sok emberrel. Aztán egy ház halljában voltam, mereven feküdtem egy nyitott szekrényen a halált várva. A végtagjaim nem mozdultak, de a fejem körbe forgott és azt gondoltam: Mimi is halott, meg tudja mondani, milyen. Megijedtem egy erős fájdalomtól és arra gondoltam, hogy ez egy olyan érzés, mint mikor fellógatnak és az összes vér a fejembe száll. Ugyanakkor vágytam a halálra, de nem jött, aztán feladtam a halál gondolatát.

Ez az álom egy álomsorozat után jött, amelyeket nem tudtam értelmezni. Már tudjuk, az álmodónak több dolga van a testvérével. A gyerekek tanítója egy francia hölgy volt. Rá kellett jönnöm, hogy a francia nő az ő tanára is. Ez biztosan másodlagos megmunkálás. Ez az álom arról tájékoztat engem, hogy teljesen más kezelést szeretne tőlem, mint a pszichoanalízis. Szeret engem és én ezt nem vettem észre. Ezért boldog. De a boldog emberek nem akarnak meghalni. Testvérként bánok vele. Habár ő azt szeretné, ha idegenként kezelném.  Továbbá nem akarja elárulni a valódi kapcsolatát a testvérével. Több volt neki, mint egy testvér.

Ebben az álomban a testvérével és a francia nővel való élménye hozta a megvilágosodást. Rájöttem, hogy a szemrehányás „de nem vett észre” nekem szólt. És Dr. St. szavai, azt szeretné, ha megszabadulna ezektől a dolgoktól.

A vége egy megbecstelenítési fantáziának tűnik, amely a halál képében jelenik meg (dermedt végtag, erős fájdalom. Mimi az anyja, aki elmondhatta volna neki, hogy ez milyen.)

Az álom figyelmeztet az áttételre, szemrehányást tesz, hogy nem vettem őt észre és nem jól értelmeztem a korábbi álmait. Megadja a helyes értelmezést.

Ha egy értelmezés rossz, a következő álom jobban tanít minket. Nem fenyeget minket az a veszély, hogy elfogadunk egy téves értelmezést, ha hagyjuk magunkat az álmodó által vezetni. Persze vannak kivételek. Vannak olyanok, akik tudatosan vagy tudat alatt akadályozzák a munkát jól megkonstruált asszociációkkal.

Végül minden álomértelmezés függ az analitikus önismeretétől. Meg kell tanulnunk a saját álomanalízisüket.

A bennünk lakozó bűnös jelentőségét megvilágítottam ebben a könyvben. A neurózis gyógyításához szükséges a belső bűnös ismerete. Mi tudná könnyebben leleplezni, mint az álomértelmezés művészete?

Ez a munka művészet, nem válhat mechanikussá. A pszichoanalitikusnak képesnek kell lennie belehelyeznie magát az álmodó tudattalanjába. Vele, és ugyanúgy kell gondolkodnunk, mint ő. Így tárhatjuk fel a kapcsolatokat és juthatunk felismerésekhez. Az álomértelmezés együtt átélni, együtt kell örülnünk és szenvednünk a pácienssel, az ő fájdalmuk a mi fájdalmunk, az ő felszabadulásuk a neurózis kötelékéből a mi felszabadulásunk. Ezzel a nehéz feladattal az álomértelmezés felbecsülhetetlen szolgálatot tesz.

[1] Az álom nyelve című könyv XLVII. fejezete, J. F. Bergmann, 1911.

[2] A kétely, hogy valóban helyesen adtuk-e vissza az álmot, az álomcenzúra jele, ami ellenállás, hogy az álomgondolatok tudatosuljanak.

[3] sűrítés, eltolás, ábrázolhatóság