AKAPE KONFERENCIA – ABSZTRAKT
AKAPE KONFERENCIA – ABSZTRAKT
Dr. Ormay István – A gondolkodás polifóniája Wilhelm Stekel nyomán
Wilhelm Stekel ezzel a címmel írt egy értekezést, amellyel eltért korának uralkodó pszichoanalitikus gondolkodás teóriájától. Kifejti, hogy a szó, a beszéd nem csupán egyetlen kimondott gondolat, hanem mindig a gondolatok és az érzelmek párharcából származó kompromisszum. Ebből következik, hogy lelki élményeinknek csak a töredékeit tudjuk átadni szavakkal. Stekel e munkáját nem korának tudományos nyelvezetén írta, de ezzel másoknak inspirációt adott. Műve valójában egyetlen érzékletes hasonlat, amelyből „kihallani” korunk fontos szakmai fogalmait, mint például metakommunikáció, affektus szabályozás, testi áttétel, a tudattalanok párbeszéde.
Előadásomban a stekeli látásmód korszerűségét és a terápiás technikában való alkalmazhatóságának lehetőségeit szeretném bemutatni.
Elekes Almiréna – A cselekvő-én megmozdítása az aktív-analitikus szemléletű lovasterápiás folyamatban
Előadásom egy esettanulmány tükrében a pszichológiai lovasterápia, mint alkalmazott módszer specifikumait hivatott bemutatni, valamint azt, hogy az állatasszisztált aktív-analitikus terápia hogyan segíti elő a cselekvés ösztönzésén keresztül az adaptív tudatosság fejlődését. Az esetbemutatás egy ló mediálta pszichoterápiás folyamat ívébe enged betekintést, felnőtt pácienssel való munka során. A páciens problematikája magában hordozza a pszichoszomatikus betegekkel, valamint a korai kötődési sérüléssel rendelkező páciensekkel való munka sajátosságait, így a lovasterápiának e két betegcsoportra vonatkozó egyedi lehetőségei kiemelten kerülnek bemutatásra az eset kapcsán. Az eset főbb elemei aktív-analitikus elméleti keretben kerülnek megfogalmazásra, mely a cselekvő-ént mozdító fókuszával kongruensen egészíti ki a pszichoszomatika, a kötődéselmélet és a pszichológiai lovasterápia vonatkoztatási keretét.
Nagy Kata, Székely Panna és Tóth Sally – Passzív kliensek vs. érzelmek tudatosítása
Az előadók a 2024 szeptemberében létrejött műhely munkájának rövid bemutatását célozzák meg. A műhelyben résztvevő kollégákat, mint központi téma a libidó pangás és azon belül is a kliens terápiás helyzetben tapasztalható passzításának hátterében meghúzódó jelenségek és terápiás helyzetben az érzelmi munka facilitálásának a lehetőségei foglalkoztatták. Hisz – ahogy Wilhelm Stekel mondta – a terápiás ülésnek élményadónak kell lennie, annak érdekében, hogy az érzelmi síkon kialakult elakadás ténylegesen korrigálható legyen. A műhely különlegessége, hogy gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó aktív-analitikus szemléletű terapeuták is dolgoztak benne, mivel úgy tűnt, a jelenség mindkét területen elég gyakori.
Műhely tagjai: Bodnár Csilla, Elekes Almiréna, Kokas Nóra, Mester Orsolya, Dr. Migléczi György, Nagy Kata, Pataki Mónika, Székely Panna
Dr. Duba Andrea és Dr. Ormay István – Ébren álmodó pácienseink
Műhelyünk kapcsolódik a polifón gondolkodáshoz: azokról a páciensekről szeretnénk beszélni, akikkel mindig csak „történik” valami, akik mintha nem rendelkeznének szabad akarattal, cselekvő, változtató erővel. Előadásmódjuk is tükrözi ezt: életük fontos eseményeit egyfajta sajátos ködön keresztül élik meg és úgy is beszélnek ezekről, mintha egy álmot mesélnének, amelybe nincs beleszólásuk, amely alakulásáról nem tehetnek. E páciensekkel való munkában sok hasonlóság van ahhoz, ahogyan az álmokkal dolgozunk. Kitérünk a terapeuta beállítódásának sajátosságaira, a terápiás kapcsolat vonatkozásaira. A műhelymunkát mesék segítségével tesszük intenzívebbé.
Bodnár Csilla és Pataki Mónika – Maladaptív tudatosság, mint az értékvesztés, értéktelenség érzésének kompenzációja
A történetben Ernst Toller, egy hitében megingott, gyászoló lelkész, egy napon megismerkedik Maryvel és annak mentálisan labilis, környezetvédő aktivista férjével, Michaellel. A filmben a három szereplő között szövődő kapcsolatokon keresztül ismerjük meg lelkük mélységeit és a világhoz fűződő viszonyukat.
„Isteni megjelenést akarunk, amikor csak érzelemre vágyunk.” (részlet a filmből)
Műhelyünkben az aktív-analízis elméleti kertében vizsgáljuk a pszichés konfliktus mögött álló reális félelem, bűntudat és „ideges szorongás” megjelenését, melyekkel olykor nehéz megküzdeni. Az aktív-analízis szerint az egészséges személyiség a bipolaritást képes átélni, a polivalencián „dolgozik” és a szándékkettősséget (ambivalencia) a Superego felfogja és gátolja, azaz szándék-egyértelműséget teremt. A gátolt szándék pólust az Ego a feszültségtűrő képesség vagy a hasznos énvédő mechanizmusok (kreativitás, szublimálás, sikeres elfojtás, azonosulás stb.) útján feldolgozhatóvá, elviselhetővé simítja.
A filmben végig követhetjük Toller tiszteletes vívódását a belső, intrapszichikus és a külső, interperszonális hatásokkal, élményekkel szemben. Toller konfliktusként éli meg az igazság értéktelenségét a fennhéjázással szemben, miközben a bánat egyetlen ellenszerét a bátorságban képes meglátni. Az üresség érzésével szemben az elhivatottság jelenik meg megküzdésként. Naplójában így fogalmaz: „Sivár és kietlen lett minden. A napló nem békét ad, hanem önsajnálatot.”
Ebben a harmóniára törekvő folyamatban az énideálokkal való szembenézés „maga az élet” lehet – mondja Toller.
A műhely előzetes felkészülést igényel. A részvételhez kérjük, hogy nézze meg a HITEHAGYOTT (2017) c. filmet! Rendező: Paul Schrader, amerikai filmdráma
Dr. Fehér Pálma Virág és Elekes Almiréna – Testélmény, mint érzelmi protézis
Műhelyünkön élmény szinten, a résztvevők bevonásával dolgozunk a tudatosság és az érzelmek viszonyának értelmezésén, vizsgáljuk, hogy a testtudatosságon keresztül milyen utakon tudunk visszatalálni a koherens szelférzet megteremtéséhez és ezáltal az egyensúly gyakorlásához. Elméleti és gyakorlati keretként az aktív-analitikus megközelítésen túl a védikus irodalmat és jógikus gyakorlatok pszichológiai adaptációt használjuk.